KALICZ NÁNDOR: TISZAZUG ŐSKORI TELEPÜLÉSEI . Szakdolgozat 1954 / Régészeti Füzetek 8. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1959)
II. Tiszazug régészeti lelőhelyek
17 ban halad a Szira tanyáig. A tanyánál megtörik és kanyarulatot irva le,dél felé halad tovább. A tanyánál^ part kanyarulatában nagyobb kiterjedésű Körös kultúráé telep helyezkedik el a partszegélyen. Jellegzetes cserépanyag nagynennyiségben hever a felszínen. A telephelyen szórványosan aeneollthikus és sz annate cserepek is előfordulnak. / Osépa. Osipsárpart T. Dancsa tanya. A Osipsárpart körülbelül 2 km-t tesz meg dél felé haladva is. A part déli vége kiemelkedő földnyelvet képez, melyet a viz három oldalról vett körül.A környező terület a Körös és Tisza közös árterét képezte. A partszegélyen D»neza József tanyája körül nagyobb kiterjedésű Körös kultúrába tartozó telep helyezkedik el a partszegélyen. A jellegzetes dlszű cserepek körülbelül 16o m hosszú sávon találhat ók nagy mennyiségben a f eiseinen. / Istvánháza /régebben Pusztaistvánháza /. Szelevény községtől kiindulva, halad észak-északkelet - felé az a több kilométer hosszú magas partvonulat, mely Istvánháza közelében kelet felé fordul, majd a tanyát elhagyva megtörik és déli irányban halad tovább. Fagyrészt ez a partvonulat fogja köz re a mélyebben fekvő Tóköze nevű területet, melyet hajdan viz borított. Istvánháza közvetlen közelében, ahol a part keleti irányból dél felé fordul, a magas partszegélyen helyezkedik el a Körös kultúra kisebb telepe. A felseinen szép számmal találhatók a jellegzetes dlszű oserepek. A tanya mellett, közvetlenül a part szegélyén emelkedő /nem őskori/halom hordott földjében szintén fordulnak elő Körös kultúrába tartozó cserepek. Yalószinúleg a halmot hordó nép a Körös kultúra telep-
