ZALOTAY ELEMÉR: GELLÉRTEGYHÁZAI ÁRPÁDKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 7. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

A templom

- 5o rok a templom nyugati felén fordulnak elő sűrűbben, ahol a koporsónyomok ritkábbak és a mellékletek gyakoribbak. Az érmek a sirmező II. és III. jelzésű részében gyakoribbak. A sirmező legősibb részének a kubikosmunka során elhordott cca 5-6oo sir területe mutatkozik. Innen való az 57-es sir lovastemetkezése és a gazdagabb mellékletek többsége. Az egyes részterületeket azonban nem különíthetjük el. I-el jelzett részre, ez a legrégibb. Kezdeti kora a I. sz. Il-el jelzett részre. Kora XI. sz., Ill-al jelzett részre , kora XII. sz. A késóbbi időbe belenyúló temetkezéssel és leletekkel nem találkoztam. Ennek alapján a sirmező korát a Im. századra kell tenne

m, s a templom pusztulását, a telep elnép telenedését a kán beütésekkel kell kapcsolatba hoznom. Az ÖBSSkép hatása alatt erősen hajlok ama feltevés felé, hogy a mongolok ezen a területen már aligha találtak számottevő telepü léseket és sűrűbb népességet. Ezek előttük áldozatni estek a kánok renitenciájának. A templom. A temető templomának alaprajza szokatlan forrnájá. Erősen , sőt kezdetlegesen román stilusá. Nagyobb mint az ekkori többi környékbeli templomainké. Nevezetesen: a batidai, rárósi, fehértói, szenterzsébeti, veresegyházi, szilasegyházi, szőllősi, urnépei, csorvai, csengelei. C

sak a mezőkopáncsl, kaszaperi , kovácsházai, csecstói és osomorkányi nagyobbak nála,ezeknek ismert alaprajzai azonban jóval későbbi időre mutatnak. Sajnos teljes képet nem alkothatunk erről a templomról, mert csak kisebbik felét sikerült hitelesen feltárni. Gellértegyháza templomának alapja a mai felszintől 9o cmre hatol le. A téglákat kiszedték, csupán a legalBÓ sornak néhány szórványa maradt a helyén. Egymeráen a homokra rakták a