ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Függelék

- 91 földszinttől néhol fél, néhol egy ölnyire ember, lő, marha,kecskeosontok is találtattak, számos terméskődarabok is, ott a föld több helyén hamuval kevert sok cserépdarabok is és egész fél) v meszelyes, barnás Bzinű cserépkancséoskák találtattak, továbbá fél font nehézségű bronz, egy árforma is mellette. Ezeket hl hetőleg még a bronzkorban használták. »Eévász György feljegy zése a halasi múzeum kézirattárában./ 31. Sükösd. András István három őskori agyagedényt hozott a bajai múzeumba, melyet partegyengetéekor talált csontváz mellett. E jelentés nyomán indult meg Török Gyula leletmentése, aki 195o.októberben megállapítja, hogy az igazi telep Soós János kertjében van. Felszínre kerültek edények, öntőminta és osonteszközök./Török Gys JelentéB. Bajai múz. It.54.12.1-54.12.9./ Zalotay Elemér 1954-ben további kiterjedést állapit meg leletmentése alkalmával. /Adattár 84.S.II./ 32. Sükösd. A M.N.Múzeum Lt-könyve 1871-ben egy 17 om hosszú rézcsákáurt tart nyilván, mely házépítés alkalmával került elő. Megemliti Hampel /II.köt.135./, aki a bronzkor közepére datálja a lelet korát. Bmliti Borovszky is. /Monogr.I.köt.179./ 33. Sükösd. A korai bronzkori u.n. laposfejű réztű került Kapossy Géza ajándékaként a N.Múzeumba. V

ele együtt körköröcskékből álló bekareolásokkal diszitett bögre és néhány aranysodronnyal* /N.M. Lt.19o7/37-38./ 34. Sükösd - 118-es magaslat. Zalotay Elemér 1954-ben járt Sükösdön és a községtől északra a 117-es magassági ponttól keletre húzódó érparton, a Sebestyén Pál féle szőlőben bronzkori urnatemetőt talált. Eddig 12 sírt dúltak fel./Zalotay jelentése, Adattár./