ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Függelék

- 6o Tan a községben másik urnamező is egészen közel a határ hoz, fogyatékos adatok miatt most még mellőznünk kell. 27- Hagybaraoaka. Az Arch. Közleményekben kapunk először hirt egy rézbaj.tárél, mely két darabban Jutott a Nemzeti Múzeumba. /II.3o5./Nemsokkal ezután már hivatkozás történik rá az ÍÉ. hasábjain./1B8& 181. Birálat Dudás könyvéről/ Dudás is hirt ad róla. /Báosbodr. vm. régészeti emlékei 58./,

s később monográfiájában emlékezik meg róla. /I.köt.61./ 28. Hagybaraoaka. A leletről Gubitza Kálmán ad hirt./Évk.l9o9.32.és 38./ Második híradásában sorolja fel a leleteket. /Borovszky II.köt. 42./ Ezt a felsorolást Borsay kéziratából lehet kiegészíteni. Adatok Baja múltjához./ "Mind tömör, súlyos és legművészibb díszítéssel ellátva." Kiderül itt, hogy a lelet a nagybaracskai ősdunameder partján lévő Piszkulán, Sümegi Imre ottani lakos szőlőjéből való. /Sombór, Múz. Lt.3oo3-13./ > 29. Halas-Templomhegy. "Tékonyae cserépből urna, benne hamú között fűzfalevél formájú réz nyakékesség, három egészben, több összetörve. Különös, kis gömbölyű, vékony, széjjelolvadt darabok... nem távol mellette mintegy fél Öl mélységre hosszasan tiszta fehéres égett hamuzók, hat és nyolc hüvelyk vastagaágban /máglyahely?/és felül rajta számtalan apró kövek u.n. bákasók vannak. Ettől délnyugatra, mintegy 5o ölnyire 1871-ben a földszintéi egy ölnyire több hullák találtattak, több cserépek, vágy hamv-vedrek,de mind ösezetöröttek. Egyikben igen vékony rézzel sodronyozott karperec és még több tollszár vastagságú réz... itt hamvvedrek vékonyabb oserépből, másformák, mint a rómaiaké, hihetőleg barbár"- Jegyzi fel Eévéez György 1878-ban. 3o. Halas-Sóstó. "A feredőház építésekor, földhordáekor és árkoláskor, a