ZALOTAY ELEMÉR: KELEBIAI BRONZKORI TEMETŐ / Régészeti Füzetek 6. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
A temető és a temetkezési ritus
- 64 maradtak meg. A melléje temetett nőt ugyanakkor oldalt döntötte úgy, hogy a férfi ölébe nyomult a koponyája, mig alsó teste és lábszárai a kuporodott eredeti helyzetet tartották meg. Ennél a sírnál lehetett világosan megállapítani azt is, hogy a kuporodott helyzetű halottakat milyen tájolással helyezték a sirba. Ennél a sirnál a holttestek háttal keletnek, arooal nyugatnak voltak fordítva. A vázak túlnyomó része hasonló tájolást mutat, de akad több, amelynek csontjai annyira egy csomóban voltak, annyira a felülről jövő nyomás érvényesült, hogy a tájo last hitelesen megállapítani nem lehetett. Minden attól függött, hogy a földnyomás milyen irányból érvényesült. Rem akadt azonban egyetlen sir sem, amelynél a tompor ne a legmélyebb ponton helyezkedett volna el. Ezt az eredeti helyzetet igazolja a sirban észlelt ama tapasztalat, hogy a kézfej a térdek elé nyúlva, ott kulcsolódtak össze az ujjak. Ezt a temetkezést semmi körülmények között sem állithatjuk párhuzamba a bodrogkereszturi rituseal. Nincsenek biztos adataink a fenti kuporodott hantolásra vonatkozólag más helyről , de azért néhány jellemző adatot összegyüjthetünk régebbi publikációkból. Ezekben állandóan viaszatérő kijelentés, hogy» -*Kronológiailag nagy jelentősége van a hamvasztásos temetkezés elterjedésének. A bádeni kultúra még kétféle temetkezést i3aar, de a harangalakd edények kultúráján belül is ezt állapíthatjuk meg. Jelenthet ez törzsi különbséget egy olyan népn-i, amely még asszimilálódott Ö3sze, de jelenthet szociális különbséget la, ami valószínű magyarázat a szkíták kétféle •.•-aetkezéaárs. A bronzkor kezdetétől fogva a Dunántúlon általába a hamva33tÍ303 temetkezés éa valóban alig ismerünk kivétele.-:: t. Ezek közé sorozható Góta, keszthelyi sir, még Magyarid azaz 7d3zpréa ászaki faoieae. Minden esetben mis és mis js1- at ige lehat annak, hogy e csoportokon belül miért nem vált iit iiin )S3-í olyan idóben, amikor különben szinte kivétel nélkü11. Figyelemre méltó, milyen lassan hódit tért a Dunától keletre a hamvasztásos temetkezés szokása. Később megszűnik az urnába való temetkezés és a szórt hamvas temetkezés leaz általános,