KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. fejezet

- 9 I. Őskor. Szentes vidéke a régészeti leletek tanúsága szerint a fiatalabb kőkortól kezdve az őskor minden szakaszában lakott volt. A leletanyag egy részét pontosan időrendbe sorolták, de van néhány olyan lelet is, melynek a közelebbi korát lehetetlen megállapítani. A régi leltárnaplók, feljegyzések egyszerűen őskorinak irják le ezeket a tárgyakat, melyek egy része már elkallódott, vagy olyan természetű, hogy több korszak emlékaiyaga között ie meg lehet találni, pl. a csontoszközök, hálónehezékek, kőbalták, de vannak közöttük fémtárgyak is. Minden esetben csupán szórványos leletekről van szó, azonban nem hagyhatjuk ezeket figyelmen kivül, mert a terület benépesedésére feltétlenül adatokat nyújtanak, lehetséges, hogy egy-egy helyről előkerült bizonytalan korú őskori szórványok az ugyanazon helyen később megtalált telepről, vagy temetőből származnak. Sz en te s-Tűzköve a /l.-/2/

x Csongrád Tárhát /I.-/4/ BökényL rév /I.-/7/ Szentes belváros /l.-/9-ll/C3ongrád /I.-/16/ A leggyakoribb esetben a lelőhely megjelölése nagy területre vonatkozik. Bökény Köröspart /I.-/3/ Csongrád /I.-/5/Vekerzug /I.-/6/ Szentes Kuroa /I.-/8/ Szentes /I.-/9/ Szentes Berek /I./12/ Szentes Kucori /I.-/13/ Szegvár /I.-/14/ Mindszent /I.-/15/ Szentes Kietőke /I.-/17/Szentes Vekerpart /!./18-19/ Szentes vidéke /I.-/2o-22/ x A szövegben idézett zárójelben lévő számok a lelőhely-kataszterre és a térképmellékletekre egyaránt vonatkoznak.