KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
II. fejezet
- lo 1. Fiatalabb kőkor A fiatalabb kőkorból a Kőrös és tiszai kultúra emlékeit ismerjük tömegesebben erről a területről. Ezek az emlékek nagyrészt véletlenül kisebb-nagyobb földmunkák alkalmával kerültek elő, rendszeres ásatás alig-alig volt, az is csak igen kis lélekzetú. A Csongrád-belvárosi Tisza-partról évek során előkerült leletekben a Kőrös és tiszai kultúra emlékeit megtalálhatjuk/l. l/lo,ll./, de ugyanakkor az őskornak szinte minden szakaszából ismeretesek innen leletek. Szinte megszakítatlannak látszik a település élete az egész őskor folyamán. A Kőrös kultúra telephelyét találták meg a Nagy Jaksor keleti csücskében,/I.1/2./ ahol néhány napos ásatáson paticsházak nyomai is előkerültek, Kis Jaksor parton,/l.l/4./a Kis Jaksor és Tőke- ér összefolyásánál lévő Csúcs-földön /I.1/5/ és a berki Kurca-parton /I.1/27/. Kökényzúgban a Körös holt medrének partján /I.1/3/ a tőkei Vekerparton /I.1/12/ a Szent Ilona-háton /I.1/21/ a Sáp-halom mellett /I.1/29/ terepbejárásom alkalmával bukkantam ilyen telepre. A Körös-kultúra emlékeit ismerjük a Piosor-halómról /I.1/15/ és Derekegyházáról /I.1/35/. Tűzhelyek, vermek kerültek elő tiszai cserepekkel Berek hátról, ahol sirokat is találtak /I.1/27/ a szentesi Kurca-partról /I.l/2o/. Nagyhegy különböző pontjairól /I.1/17/ és Szegvárról /I.1/33/ a Kurca és Kórógy összefolyásától. Tiszai telepről tanúskodó cserepeket találtak a Ludas-ér déli partján /I.1/34/, Szent Ilona szigeten /I.1/21/. Nagyon gazdag és változatos anyagú tiszai települést találtam a Kontra tó melletti Tűzkövesen /I.1/31/. A fiatalabb kőkorból származó, de közelebbről meg nem határozható telep volt a Ficsor-halmon /I.1/14/ a böldi rév közelében /I.1/18/ Berekháton /I.1/24/ Fábiánsebestyénben a Kórógyparton /I.1/19/ Kistőkén /I.1/13/. Szórványosan kerültek be leletek a következő helyekről :
