KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

II. fejezet

- 15 urnák voltak a kettíehalml szkítakor! temetőben /1.4/1/. Sírokra utalő leletegyüttesekről temetkezésekre következtethetünk a Teésen /X.4/8/ és a szegvári Tuzkövesen /X.4/27/olőkerült lálotek esetében. Kelta szórványokat Ismerünk Berekhátról /I.4/25/, Zalo tárói, /I.4/4/, Teásról /X.4/7/, Picsorhalomról /I.4/15/, Dónátról /X.4/29/ és Tőkéről /I.4/35/. A vaskor elején a szkíták megjelenése és általában a népmozgalmak megindulása valószínűleg nagyon felforgatta a helyi lakosság eddigi életét. A kora vaskori raktárleletek tanúsága szerint az itt lakó, főleg földművelő és halász-népesség földbe rejtette értékes szerszámait ás egyrésze valószínűleg elmenekült a szkíták elől. A szkíták egyrésze Hérodotosz leirása szerint Déloroszországban foglalkozott gabonatermeléssel. Valószínűleg a meghóditott népeket fogták be erre a munkára.Feltehetjük, hogy hazánk területén sem pusztították ki teljesen a földműves népeket, hanem továbbra is földet műveltettek velük. A szkíta temetőben megfigyelt többféle temetkezési mód azt bizonyltja, hogy szokásaiban s nyilván etnikumában is keverék népességről van szó. A szkitaság uralkodó rétege régi hazájában vándorolva legeltető nomád életmódot folytatott. A vekerzugi lótemetkezések is mutatják, hogy az itteni szkíták is döntően állattartók voltak. Bizonyára az uralkodó réteg temetkezéseit kell látnunk ebben a gazdag leletanyagú temetőben. Tudjuk, hogy a szkita lakosság részben beleolvadt a keltaságba. Talán ennek az emlékét őrzi a kettőshalmi temető,melyben kelta urnákat is találtak. A szkita lelőhelyek földrajzi elhelyezkedése a Tisza mindkét partján, világosan bizonyltja, hogy a fő útvonalak - nyil ván mint kereskedelmi utak - fontos szerepet játszottak e korban. Területünkről eddig két olyan földvárról tudunk, amely a leletek tanúsága szerint a vaskorban meg volt. Az egyik Csöng-