KOVALOVSZKI JÚLIA: RÉGÉSZETI ADATOK SZENTES KÖRNYÉKÉNEK TELEPÜLÉS TÖRTÉNETÉHEZ . Szakdolgozat / Régészeti Füzetek 5. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
II. fejezet
- 16 rádon - mely bizonyára alapját képezte a későbbi szláv földvárnak is - a másik Dónáton. Mindkettő folyóvíz által részben körülvett védett helyen épült. A leletek azt mutatják, hogy az egész vaskorban használták, de nem lehetetlen, hogy már korábban voltak itt erődítések. Annyi kétségtelen, hogy az erőteljesebben meginduld különböző irányú népmozgalmak elleni védekezősül emalte ezeket a helyi lakosság. II i_Né£vándorlás_kora Azoknak a népvándorláskori népeknek az emlékeit, amelyek az Alföldön megfordultak, - a hunok kivételével - területünkön is megtaláljuk. A gazdag anyagú népvándorláskori gyűjteményben azonban van néhány tárgy, amiről - az őskornál már emiitett okok miatt - nem lehet eldönteni, hogy melyik nép emlékanyagához tartozik. Ezek közül pontosan megállapított lelőhelye csak a kajáni őrlőköveknek van./II.-/3/, a többieké a leltárkönyvek adataiból nem határozható meg egészen pontosan. Csongrád Sárkányfarok /II.-/I/,Csongrád Szentgyörgy /II.-/2/, Szentes Gógánypart /II.-/4/, Szegvár /II.-/5/. 1. Szarmatakor A szarmatakorból származó emlékek nagy része Szentes vidékén eddig temetőkből ismeretes. Egy-egy temetőben rendszerint igen kevés sirt tártak fel. A legnagyobb volt a kistőkei temető 37 sirral /II.-/12/, a zalotai 24 /II. 1/7/, a sárgaparti 2o sírral /II.l/2o/. Ezek között is a legtöbb sirról csak bejelentés útján tudunk, nem hiteles ásatás alkalmával kerültek elő. Igen sok helyről ismerünk néhány sirts Jaksorpart /II3/(>/, Pétérszög /II.1/4/, Nagyvölgy part /II.1/24/,Nagyhegy /II. 1/19/» Szentes Pönköchát /II.1/13/> Derekegyháza Disznójárás /II.1/29/, Csongrád Vendelhalom /ll.l/ll/, Csongrád Babóth H. földje /Il.l/lo/.
