FOLTINY ISTVÁN: A HALOMSÍROS ÉS LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN / Régészeti Füzetek 4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
A halomsiros és lausitzi kultura nyomai szeged környékén
- 28 Ugyancsak a bronzkor második felében gyakoriak a bronzgoaibok /X.t.5.,11.- Kiskúndorozsma, 17.sir/, amelyeket a mi esetünkben egyéb mellékletek a negyedik periódusra datálnak /x. t/. Orosipusztán a Tószeg-C. rétegnek megfelelő leletben fordultak elő, 11 6/ Füzesabonyból 11 7/ átlyukasztás nélküli formában a Tószeg-B-vel egyidő s leletből ismerjük őket. Előkerültek a Baranyamegyei Bozsókon, 11 8/ Ujszőnyben 11 9/ és Tamásfalván is. 12 0/ A kisebb formájú bronzpitykék már a bronzkor első felében is általánosságban / elterjedtek. A függőként használt, összecsavart bronzhuzalt /X.t.7./néllékletei alapján szintén a bronzkor végén helyezzük el. A dorozsmai 17. sirban talált átlyukasztott állatfogaknak /X.t. 6.,8-9./ és csigának /X.t.12./ semmi korhatárosé szerepe sincs. A velük együtt előkerült mellékletek segítségével a bronzkor végére állapítjuk meg idejüket. Érdekes, hogy az oro122 sipueztai és füzesabonyi / későbronzkori leletekben is elő fordultak az átlyukasztott állatfogak. Néhány fémlelet annyira töredékesen,illetve az égéstől deformálődottan került elő /XI.t.1-4.,16-17., 2o-22./, hogy rendeltetésüket teljes bizonyossággal nem tudjuk megállapítani.Egy részüket /XI.t.14.,17., 2o-22./ sirmellékleteik /XI.t.7.,lo-13/ alapján a bronzkor harmadik periódusába oszthatjuk be, más részük /XI.t.1-4.,16./ pedig már a lausitzi kultúrába tartozik , mert edénymellékleteit /V.t.1.,3./ is oda oszthatjuk be. A hosszúkás csontgyöngy /XI.t.6., tűt artók?/ szintén a lausitzi kultúra emléke. 116/ U.o.Taf. 34. Abb. 16-17. 117/ U.o. Taf. 41. Abb. 2o-22. 118/ Hampel J. A bronzkor emlékei, C.t.24. 119/ U.o. CXXV.t.5o-57. 12o/ U.o. CXXVII.t. 16-26. Átlyukasztás nélküliek s némelyiket kis fogantyúval látták el. 121/ Dolgozatok, 1931. X.t.35.- Patay P. i.m.86.1.- S.99. 122/ Tompa F., Bericht, Taf. 34. Abb.33-34.,37-38. /Orosipuszta/, Taf. 42. Abb.18.
