FOLTINY ISTVÁN: A HALOMSÍROS ÉS LAUSITZI KULTÚRA NYOMAI SZEGED KÖRNYÉKÉN / Régészeti Füzetek 4. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

A halomsiros és lausitzi kultura nyomai szeged környékén

- 29 Az eddigiek összefoglalásaképpen a következőket állapit hatjuk meg: A bogárzői és dorozsmai temetők a bronzkor Tompa ezerinti, harmadik és negyedik periódusának emlékanyagát tartalmazták. Ebben az időben - ügy látszik, a harmadik periódus előrehaladott szakaszában a negyedik periódus kezdetén - több különböző kultúrhatáe találkozott össze ezen a területen. A vatyai kultúra autochton elemei keverednek az Alduna felől jövő / Versec, Vattina / hatásokkal. Ugyanakkor észak-nyugat felől megjelenik a halom sirok kultúrája, amelyhez később a lausitzi kultúra hatása csatlakozik. E két külföldi kultúráramlat talán éppen a harmadik és negyedik periódus fordulóján egyidőben gyakorolt befolyást a Tisza közelébe eső területekre. /Bogárzó, Bäks, Bilisics/ Csak úgy magyarázható meg egyes edényformákon az itthoni motivumok és az előbbi két kultúra elemeinek olyan fokú keve redése, amely miatt ezeket teljes bizonyossággal egyik csoportba sem lehet beosztani. A halom sirok kultúrájának hatásait mutató edények és fémek Ausztria hasonló korú leletanyagával mutatják a legszoro a abb összefüggéseket, de sok hatással van rájuk a csehországi anyag is. A leletanyagnak az a része, amelyen lausitzi elemek mutathatók ki, főleg a dunántúli Koroncó leleteivel rokon,az ausztriai Baierdorf és Gemeinlebarn leleteivel is összefüggésbe hozható, sőt csehországi és sziléziai kapcsolatai is vannak. A fémanyag emellett Füzesabony, Zagyvapálfalva,későbronzkori /Pőszeg-D/ emlékanyagának egyes példányaival is párhuzamba állítható. A fentebb ismertetett leletek segítségével bizonyítható, ho^ a halom8iros és lausitzi kultúra emlékei hazánkban nemcsak a Dunántúlon és az ország északi részében találhatók meg, hanem megjelennek az Alföld szivében, sőt az Alduna közelében is/Gattája/. Kár, hogy valamennyi előkerült leletet nem lehetett sirok