JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

v 44 Aesculap [ijo e £t3 Hygiae Domitina Magnus praefGpctus) * 00 * & 1 Thr) a[c] un S [e} verianae [Alj e[xandriaiQ aa vet^eranorum). Domitiua Magnus a más feliratokról is ismert ala I.Thracum vateranorum praafectuaa áldoz az istenségeknek. Némi terminus post quam időhatározást nyújtanak az ala melléknevei.melyek Severus Alexander idejéből /222-235/ származnak. Ma már szintén nincs meg a Hercules Augustusnak szentelt s miként a Iuppiter felirat, szintén három császár üdvéért állított felirat. Mátyás király idejében élt s magát Antiquus-nak nevezett egyén jegyezte fel és maradt fenn azután gyűjteményes munkákban.

1/ Topographiailag is érdekes a felirat lelhelyének leírása: "in Theeten urbe decastata in ruinis". A felirat eképen szólt /leírása hiányzik./ Miután pontos consulokkal való datálással /K.u.21o/ állunk szemben, a három császár más nem lehet, mint a Iuppiter feliraton is szereplő Sept. Severus* Caracalla és Geta. A tétényl vasútépítés alkalmával néhány kőemlék került a M.N.M.-ba és "egy kő, amelyen Fortuna ábrázoltatik." Leltári számat 4/1859.2. A szűkszavú napló többet nem mond, igyekeztünk a Múzeum 1apidáriurnában a kőemlékeket megkeresni s az itt képen látható emléket tartjuk a tétényi Fortuna ábrázolásnak. Primitiv kidolgozása és általában a jellege igen megegyezik a Rómer jegyzőkönyve alapján tétényinek, ill. kutyavárinak azonosított egy másik ....képen látható domborműves alak kivitelével. A Fortuna kő különben..../folytatása hiányzik./ Egy ma p szintén ismeretlen helyen lappangó kőemlék, amely a Corpus / szerint 1847-ben "in hortis Kamperti" került felszinre, 1/ Irodalma: CIL III 339o. 2/ CIL III 3389.