JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

- 42 VII. Kőemlékek A Mithras-kultusszal kapcsolatban lévő kőemlékekkel az előbbi fejezetben volt módunkban foglalkozni. Az ugyancsak ott tárgyalt Mucapor és Mucatra feliratok, valamint a Mithraeum egyik feliratán, de egyébként más, még tárgyalandó tétényi. feliratokon is szereplő ala I.Thracum veteranorum jelenléte thrák vallási kultuszok létezését is feltételezik, noha erre kézzelfogható bizonyítékokkal még nem rendelkezünk. Ezen keletről importált vallások emlékei azonban eltör pülnek az ősi görög-római vallásnak camponal emlékei mellett.Igy mindjárt a főistenségnek, Zeus-Iuppiternek két kimagaslóan fontos emlékét ismerjük Tétényből, ill. környékéről. Az egyik egy mészkő-dombormü Iuppiter és Iuno álló alakjával. Römer / fedezte fel egyéb emlékekkel együtt a Mátyás királynak tulajdonított, a Téténytől légvonalban kb. 4 km-re Érdtől északra fekvő gróf Wimpfen-erdőben ma már romokban lévő u.n. Kutyavárban . Később a M.N.Múzeumba került, s a vastag mészréteg eltávolítása után ez az első rendes publikációja. A másik kőemlék 1851. jun. 4-én került felszinre a Mucatra feliratú emlékkel együtt Tétényben, a Kainer-féle udvarban, 2 egy IV. századi sirból. / Ma szintén a Nemzeti Múzeumban van /257.1873.3.lelt.az./ A három darabra tört, 58 cm magas és 91 cm széles, valamint 13 cm vtg. méezkőlap kereteit mezőben a következő feliratot viseli; 1/ Meg kell emlitenem.hogy Kutyavárt /Mátyás kir. kutyavárának romjai/ a gróf Wimpfen-erdőben.több római faragott kő látható,amely valószinüleg e vidéken lón kiásva,de művészete kezdetlegessége miatt a hanyatló korba helyezendő. Egyik az udvarban látható jobbra Iunót, lábánál a páva, kormánypálczával, balra Iuppitert ábrázolja, lábánál a sas ugyanazon jelvénnyel. Egy másik kő,melynek csak feje látszik,egy vár mö götti száraz falban van, ennek köveit mind régi alapokból szedték ki. Egy harmadik durva faragmányú alak az úsztatónál tűnik fel. Római téglát nem találtatnia pénzek,melyek itt előfordulnak, Constantinus-Valentinian koráig valók. /Rómer./ 2/ Régebbi irodalmát is közli; CIL III 3391. és Rómer - Desjardine i.h. Ho.az.a.