JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)
Publikáció a MOB számára
- 23 zett topográfiai lerögzitésünket a szakember ismételt esetekből leszűrt és később ásatásokkal is igazolt tapasztalatain felül a következő adetok, tények és jelenségek támasztják alá: 1. Mindenek előtt a helység kialakulásának igen sajátságos képe. Tudnunk kell, hogy a II. fejezetben emiitett távolabbi, egykor mocsaras részektől eltekintve a község úgy szólván teljesen sima területen keletkezett, ahol különösebb természeti adottság, pl. hegy nem befolyásolhatta az útak és utcák irányát. A különösebb múlttal nem biró magyar falunak a gerince az egyenes fő-utca. Itt ez nincs meg: a község közepén az országúttól ivben kihajló, annak eredeti irányához ismét visszatérő főutca keletkezésének mestersége s, oka van. Fel kell tennünk,hogy az erődítményeket egymással összekötő fontos dunamenti hadiút /amelynek maradványairól már szó volt/ a táborok épitésénél különben is szigorúan betartott norma szerint a tétényi táboron is keresztül ment, kelet felől az országút folytatását tevő mai Molnár utca irányában a porta principális dextón átmenve, mint via principalis 1/ s a tábort a porta principalis sinistra-n elhagyva nyil- egyenesen felvehette ismét az országútnak az elágazás előtti irányát. / A későbbi útkihajlásnak, a tábornak a védőárkon kivüli terepen történt /ez az oka a feltételezett caetrumfal és a főutca közötti sáv keletkezéeének/ kikerülésének két oka lehetett: a még meglehetősen ép, erős falakat a korai-középkori időben új ból erősségűi használták fel, a középkori hadászat s a vér el szigetelt jellege nem ismerte a váron átmenő útrendszert. 1/ Amennyiben a 4. alatti terület, mint alább feltételezzük tényleg a praetóriumnak bizonyulna, tényleg úgy a via principálisnak esetleg ezen tömbtől északra, a mai Zsák utca közepének irányában kellett vonulnia. Az országúttal, a régi római hadi úttal való kapcsolat keleten ez esetben a Duna utcába vezető, a park feletti széles utca irányában volna ke resendő. 2/ Az elágazás mindkét útja később létesült. A Szt,Háromság/Hősi emlek/-tér felé tartó ág az említendő út kihajlással van összefüggésben, a másik ág pedig nyilván a bárok kastély felépítése alkalmával készített, a kastély, ill. park közepéhez irányított uradalmi út.
