JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

- 24 Szükség volt tehát egy újabb útra. A másik ok az lehetett,hogy a romokban heverő castellum kocsival járhatatlan és irtózatos kőtömegek miatt egyhamar eltakarítani lehetetlen állapota miatt létesült a kerülő út a tábor védelmi árkán kivül. 2. A tábor útjainál, illetőleg kapujainál maradva, a Fő utcából a mai zsinagóga irányában a Castrum belseje felé haladó, a tábor hátsó frontjára merőleges utcának eredetét lehetetlen ismét a táborral s a zsinagóga környékét a porta decumanaval kapcsolatba nem hozni. De menjünk körül az igy feltétele — zett castellumon. 3. A keleti oldalon a Zsák utca és Hársfa utca közötti területen a vasúti töltésen állva a leghatározottabban konstatálható a két utca egymással találkozó kertjeiben a nyílegyenes irányban húzódó táborároknak teknősen megmaradt mélyedése. A Zs. utca egy másik belső udvara még ma is tekintélyes nivókülönbséget mutat, a hátsó kerttel szemben. 4. Ugyanezen vasúti töltésről szemlélve magát az egész castrumnak még ma is egy sima sikban álló nivóját, uralkodóan emelkedik ki a kelet felőli környezetből. Ugyanis nyugaton a kastély és park nagyobb müvü létesítményére való tekintettel természetesen kevésbbé szembetűnő. 5. Az észak-nyugati vonalon ez a kiemelkedés nem tűnik szembe. Oka igen egyszerű: e terület a helység szivében,forgalmas útvonal mellett lévén, legelsőre bizonyult érdemesnek és értékesnek a feltöltésre. A castellum árkai ezen értékes helyen tömettethettek be legelőször s népesültek be házakkal. A Duna utca házal mögötti kertekben helyenként ismét megvan vagy megvolt a külső árok nyoma, annak betöltése, a terepszint felemelése azonban divattá lett Tétényben, igy már kutatásaink meg indítása óta is tudtommal két kertben, ill. udvarban tűnt el ily módon a topográfiai bizonyítékunk. Délebbre a kastélykertben azután az építkezések és a parképítés az árok nyomát természetesen teljesen eltüntették.