JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

- 17 létezett, azt a fantázia szülte, az érdi sánchegyen ma is meglévő pompás bronzkori sáncból»a Százhalo

m néven ismeretes, ugyancsak őskori battai tumulus-temetővel kapcsolatban. Rómer Flóris, aki a magyarországi római limes alapos.szinte úttörő felkutatójának tekintendő, az akkor még kevésbbé beépitett vidéken szintén erre a megállapításra jutott, bár a Marsili-féle castellumot - mint már emiitettük - Tétényen in nen kereste: /Ujabb tanulmányaim a rómaiak dunamenti erőditési rendszerét illetőleg Ő-Szőnytől Szekcsőig. Akad.Pelolv.1866.jul. 3o. Kézirat a M.N.M.-ban.19.1./ III. A Potentiana-kérdés Az ismert történelmi közhellyel, a sicambriai

1/ hires hűn áttöréssel kapcsolatban, az emiitett Potentiana-t illetőleg úp jabban Eckhardt Sándor / megállapította Kézai Simon gesta-ja ezen részének /esetleg citálandó Kézai ezen része!/ egészen más időkre és személyiségekre vonatkozó s önkényesen a hún esemé nyekre adaptált forrásait. Meggyőzően sikerült kimutatnia, /ho^ Kézai mester ezen események egyik hősének, Macrinus

nak szemé lyét és nevét illetőleg igen jellemzően nem kevesebb,mint négy, más és más kútfőből ismert személyiségből állitotta össze, vagy valahonnan úgy vehette át. Macrinus Kézai szerinti táborozási helyének, a krónikákban és későbbi útleírásokban szereplő római városnak, Aquincumtól délre Dunapenteléig minden római táborral,^/ sőt még Szőnynyel, valamint a balatonmenti Mogentianae-vel is azonositott Potentiana civita

s-nak. illetőleg Potentianak eredetét Eck1/ Sicambria Aquincum középkori neve. 2/ A pannóniai hún történet keletkezése. Kny. a Századok, 1928. évi LXII. évfolyamából. 3/ Id.h. 38. 4/ V.ö. Paulovios, A dunapentelei római telep. /Intercisa/ Bp., 1927, 11. Még az emiitett Tétény melletti Kutyavárral ia egybeveti: Schoenwisner id.m.II.234.kk.