JÁRDÁNYI - PAULOVICS ISTVÁN: NAGYTÉTÉNYI KUTATÁSOK / Régészeti Füzetek 3. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1957)

Publikáció a MOB számára

- 18 1 2 hardt / részben Pauler Gyula nyomán / a piemonti Polentlan

a ban látja, amely helységhez a gótokkal kapcsolatban 4o3-ban a hún eseményekhez némileg hasonló történet fűződik. Eckhardt azonban egy másik forrást is ismer, a XI. századi Chronicon Novaliciens

e-t. amelyben az emiitett Pollentia-val /sic!/kapcsolatban a hunok szerepelnek Attilával. "A pollentiai gót győzelem valóban világtörténeti fordulat volt a római birodalom történetében - mondja Eckhardt kitűnő értekezésében

1/ - s érthető, hogy a magyar iró, ki Attiláról egy ilyen történetet olvas,nem hagyja azt felhasználatlanul és beilleszti fantasztikus pannóniai hún regényébe. A geográfia pedig, mint már több esetben is láttuk, nem hozta zavarba, az adatokat önkényesen kombinálta." Potentiana egyébként mint pannóniai helység az ókori helynevekre vonatkozó forrásokban

4/ természetesen sehol sem szerepel. Kézai fantáziáját a sicambriai /aquincumi/ romok mellett feltétlenül mozgásba hozhatták a tétényi /camponai/ nagy római tábor akkor még hatalmas maradványai, s azokkal azonosíthatta a középkorszülte Potentiana-t. Tekintettel a tárnokvölgyi csatára, a másik számbajöhető tábor csak a Battán alúli sánc, Matrica lehet, nem pedig, min ' c ként Eckhardt véli / Erd és Batta között, mert ott ilyen na^oBo római erődítmény, castellum nincs, hanem - mint már emii tettemegy praehistorr tue földvá

r, amelynek remek fekvése és még mais imponáló nagy sáncolása esetleg szintén alkalmas lehetett Kézai fantázia-kapcsolására. Véleményem szerint mégis a tétényi római castellum és telep lehetett az a hely, amely igen kapóra jött a krónikáé mondaszövéshez, mert ez volt az első nagyobb 1/ Id.h. 41.kk. 2/ A magyar nemzet története Szent Istvánig. 19oo, 2ol,3.jegyz. 3/ I.h. 43. 4/ Tabula Peutingeriana, Ptolemaeus Geographia-ja, Itinerarium Antonini, Notitía Dignitatum, stb. 5/ Id.h. 5o. •