BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 50 - I ságot mutat. Az oldaluk rendszerint olyan vékony és lapitott, hogy inkább késhüvelyvégre, mint lándzsavégre alkalmazták őket, mint az emiitett, valószinüleg Tis zab erceiről előkerült példány is mutatja. A késekkel kapcsolatban emlithetjük a fenőköveket is. A fenőkcvek szintén gyakoriak az Alföld-csoport leletanyagában /XI. t.16, XXXIlI.t.l, XXXVI.t.11,15,16/. Alakjuk hosszúkás,egyik végük legtöbbször át van fúrva, tehát felfüggesztve hordták. Ha sonló hosszúkás fenőkövek szerepelnek a klasszikus szkita leletanyagban is. Itt azonban a fenőkő átfúrt végét gyakran finoman 1°8 diszitett aranylemez is borította. J / A szkita eszközök között legelsőnek a zabiákkal foglalkozcm. Mindenekelőtt le kell szögeznem, hogy hitelesen feltárt jellegzetes szkita sirból eddig még egyetlen fémzabla sem került elő Magyarország területéről. Az Alföld-csoportból három vaszabiát ismerünk, mely szkita leletek kiséretében került elő: 1. Szen tes-Vekerzugon az 5.sir,ban egyedül csak egy fél lócsontváz volt 199 eltemetve. A szájában vaszabiával. A közelükben levő lábbal északkeletnek és nyugatnak tájolt kinyújtott csontvázas sirok temetési ritusa teljesen idegen nemcsak az alföldi, de az ősz szes magyarországi szkita sirleletek között is. Valószinüleg szkitizálódott preszkita népiségü egyénekről van itt szó. 2. A 200 gyöngyösi lelet / szórványos részében talán több különböző korú sir anyagát keverték össze. Emellett szólnak a feltehetően 201 kelta kocsialkatrészek, /La-Tene kori edény, szkita csörgők és 202 preszkita karos baltácska. / Különben is e két zabla, mint azt Horváth Tibor bebizonyította, tipolcgiailag tökéletesen beil leszthető a preszkita kultura magyarországi leleteinek legkésőbbi csoportjába s ha néha szkita leletek közt szerepel, akkor is a szkiták által leigázott helyi preszkita elemek hagyatékának fogható í'el. 2 0^/ Az ismeretlen leletkörülményü Nyiregyháza-Nyirfa utca végén lelt vaszabla /V.t.11,12/ megegyezik a Szentes-Vekerzugban lelt példánnyal. Valószinü, hogy a nyiregyházi zabla oldalágát is a szentesihez hasonló állatfej diszitette.A datálás / 198/ v.o.Ebért 1929.32.B.b.ábra. 199/ Párducz 1940.89.1.jGallusHorváth, LXLX'.t.l-2 . 200/ Márton 1908 . 201/ Rostowzew 532.1. 202/ Gallus-Horváth 1939.11.,150.1. 203/ Gallus-Horváth 149.,151.
