BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 48.zül négyből került elő vaslándzsa /VIII.t.7,IX.t.5,XI.t :.13,XII. t.21/. A lándzsák kis számát az a tény magyarázza, hogF a lovasnomádok nem igen használták a főként gyalogharc számára alkalmas nehéz fegyvertípust. A lándzsák különböző nagyságúak . Hosszúságúk átlag 35-40 cm között mozog. Mindig vasból készültek. Köpüjük a lándzsa élének kezdetéig ér. Hasonló lándzsatipusok szerepelnek a podoliai szkita csoport anyagában, 1-^/ de sok hasonló példányt találunk az Erdély-csoportban is."^VFeltünő, hogy a Kustánfalvi-csoport területén a szkita korból még egyetlen lándzsa se került elő. Tipikusan könnyű lovasnomád fegyvernek kell tartani a hajktódárdát. Ilyen leletünk az Alföld-csoport területén eddig e gyetlen Tápiószelén került elő /XVII.t.6/. Esetleg még a fegyverek csoportjához lehet számitani a késeket. /II.1.13-14,17-18,20-22/. Az AlfÖld-csoport területén előkerült összes késleletek a jellegzetes Közép-Európa szerte dr terjedt görbehátu Hallstatt-La-Tene tipusu késekhez tartoznak. Ezek a kések egyélüek és mindig vasból készültek. ívelt hátuk és élük egy kis nyélnyujtványban végződik. Tipológiailag két főtipusra oszthatók: 1.Nagykések /Ill.t.5/, 2. kiskések /II. t. 13-14/..Ez a két tipus inkább csak nagyságban és esetleg alkalmazásban mutat lényeges különbséget, amennyiben a nagykéseket harci eszközül is használhatták. Ezt a tényt legjobban a már emiitett valószinüleg Tiszabercelről előkerült nagykés- lele t bizonyitja /VI.t.19/. Ennek a késnek a végére ugyanis egy vaShüvelyvég volt ráhúzva /VI.t.18/. A hüvelyvég valószinüvé teszi, hogy a kést valami szerves anyagból /bőr.textilia/készült hüvely védte. Nincs kizárva, hogy az igy elhelyezett nagy kést esetleg övre felfüggesztve viselték. Hogy e kés-tipust harc i késnek is használták, azt az a fentebb hangoztatott feltevés te igazolni látszik, hogy ebből a késformából alakulhatott ki az egyélű akinakes is. E kés jellemzésénél még meg kell emliteni, hogy a kés nyélnyujtványán két akla-szeg is át volt ütve, ami 190/ Sulimirski 1936.IV.t.2b, V.t.ld. 191/ Roska 1937.8.kép és 14.kép.
