BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
sirból karavaskori formát mutató hosszunyaku edény /XXV.t. 16/egy korongolt fazékkal /XXV.t.15/, a 90.sirból a 34.síréhoz hasonló palackiormáju edény /XXV.t.21/ korongolt bögrével /XXV.t.20/ a 103.sirból két darab hasonló palackformáju edény /XXVI.t.13,14/ egy La-Tene III tipusu korongolt tállal /XXVI.t.12/. 3« A Gyomai-alcsoport területén Szentes-Jaksorparton az ottani szkita temetőben korongolt bögrékkel együtt találtak két iveltfülü csészét. 1-' 2/ Békéscsaba-Fényesen a 31.sirban egy hasonló iveltfülü csészét leltek korongolt bögrékkel együtt. 1-^/ Ez a felsorolás tehát azt bizonyltja, hogy az AMBld-csoport területén az összes karavaskari tipusu szkitakori edénylelet el nk akár leletegyüttesekből, akár zárt sirleletekből is ismeretesek, mindig korongolt edények társaságában szerepelnek. Ebből a tényből két igen fontos következtetést vonhatunk .le. Először azt,hegy a magyar Alföld területén a ke rémikai farmák tekintetében abrakkor végétől a La-Tene III karba benyúló időkig rendkívül erős retardáció mutatkozik. Másodszor azt következtéthetjük, hogy a helyi lakosság és a szkitaság közt a kapcsolatok felvétele a LaTene időknél korábban nem történhetett meg. Figyelemre méltó az is, hogy a tipológiailag korábbinak Ítélhető kisszámú szkita sirok, azok t.i.,amelyekben korongolt kerámika még nem volt, még csak véletlenül sem tartalmaztak autochton koravaskori kerámiai leletet. Ez logikailag érthető is» a hóditó nép és a meghódítottak közti kulturális és népi kapcsolatok megindulásáig a hódi tástól kezdve egy bizonyos időnek kell eltelni. A korábbi szkita sirokban tehát azért nincs helyi jellegű készítmény,mert akkor e kapcsolatok a kétféle népelem közt nem állottak még fent. Az Alföld-csoport kerámikai anyagában a helyi koravaskori formák további nagyobb fejlődést nem pitatnak. Mindössze talán csak a tápiószelei temető 84. sirjából előkeiült hosszunyáku edény formája mutat valami fejlődést /XXV.1.16/. Tipológiailag 152/ Párducz 1940.90. 1. és XII.t.9,10 /a második publikálatlan/. 153/ Párducz 1942.IV.t.l, és XII.t.4,5,6. )
