BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 36 - I ehhez a formához sorolható még a szirmabesnyői egyfülü hosszunyaku edény töredéke /XXX.t.l/ és talán a másik hasonló tipusu tépiószelei edény is /XXVII.t.6/. Ezek az edénytípusok nagyon emlékeztetnek bennünket a nagyrévi kultura korabronzkori füles154 bögréire, de közelebbi előképül voltaképen azokat a Stájerországban és Nyugat-Magyarországban található urnaformákat kell tekintenünk, melyeknek hasi része nagyon mélyen ül,nyakuk pedig aránytalanul megnyúlt hosszú formát mutat. Ezeknek a formáknak egészen a La-Tene időkig való élését bizonyltja az a már emiitett körülmény, hogy a tápiószelei 84. sir edényét egy korongcűt fazékkal /XXV.t.15/ együtt találtam egy hamvasztásos sirban. 155/ Az emiitett koravaskori tipusu edények nagyrészt azonos kidolgozást mutatnak a többi hasonló korábbi készítményekkel / finoman iszapolt kivitel, grafitozás, polirozás, stb./, tehát valószínűleg továbbra is a helyi őslakosság készítményei. A fenti típusokból csupán néhány példány mutat kisebb eltérést kidolgozás tekintetében, igy azok esetleg már szkita másolatoknak is felfoghatók; bár egyszerűen lehetséges, hogy a helyi lakosság már ez időben nem fektet olyan súlyt ezek kidolgozására /pl. XXIII.t. 25,XXV.t.16/. A kivitel szempontjából biztosan szkítának mond ható készítmények közül azonban csak néhány tükröztet vissza ilyen hatásokat: igy pl. Tápiószeléről 1^ 8/ a 6.sir kézzelformált talpas tálja /XXII.t.7, és 7/a , az 55.sir / kézzelformált kisfülü bögréje /XXIV.t.l/, a 61.sir 15 8/ kézzelformált füles fazékja /XXIV.t.11/. Ezekben a sírokban korongolt kerémika nem szerepel, ami arra vallhatna, hogy az Alföld-csoport szkitasága már kelta hatások nagyobb elterjedése előtt felvehette a kulturális érintkezést a helyi lakossággal. Mivel azonban az autochton lakosság saját kerámikai készítményei csak a korongolt kerámika étterjedése utáni sírokban szerepelnek a szkita temetőkben, fellehető,. hogy a kulturális érintkezések és nép elkeveredések nem történhettek egy időben. Ezek alapján a kulturális kapcsolatok kiépitését kell a korábbiaknak tartanunk. r " v 154/ V.o. Tompa 1936.XXX.t.l,5,9,lO. 155/ V.ö. Tompa 1936.112.1. 156/ V.o. Hof fill er, 22.t.5. 15?/ V.o. Hoffilier, 18.t.7. 158/V. ö. Gallus-Horváth 1939.LVIII.t.2. (
