BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

- 20 - I kettős' bordadiaz /XXV.1.17/. ügy a korongolt, mint a kézzelforaált behuzottperemü tálak egyformán gyakoriak az Alföld-csoport; mind a három alcsoportjának területén /V.ö.pl.Szirmabesnyő és vidékéről XXIX.t.15 és Érsekújvárból XXXII.t.15,14/» valamint O 1 Hódmezővásárhelyről előkerült darabokat. / Hasonló behúzottperemü tálak szerepelnek a szomszédos szkita csoportok leletanyagában is, azzal a különbséggel, hogy ezek 82 mind kézzelfoimáltak. így a Khstánfalvi-csoportban, / az Er85 84 dély-csoportban,-y Podoliai-csoportban, /sőt a Kijevi- , és a Poltavai csoportokban is.

05/ Igen gyakori ez a tálforma azonban a korábbi magyarországi őskori anyagban is. A bronzkor kö86 zepétől a szkita anyagig kimutatható a kontinuitása. / Sulimirski szerint, mivel e táltipusok Közép- és Kelet-Európában egyformán elterjedtek a késő-bronzkori és hal 1st

atti időkben, 89 azért nem tekinthetjük a szkitakorra jellemzőnek. / Sulimirskinek ezt a megállapítását az Alföld-csoportra nézve csak a kézzelformált tálakra fogadhatjuk el, mert az ismertetett karon golt, behuzottperemü tálak az Alföld-csoport tipikus egyedülálló produlptumai. A. behuzottperemü tálak datálását illetőleg is mét a korongolt példányok adnak támpontot. Feltűnő, hogy itt a kézzelformált példányok nagyobb számban találhatók, mint a fülesbögréknél. Viszont a kézzelformált tálak jórésze egy siiban fordul elő a korongolt edényekkel is. így ezek fiatalabbak, de legalább egykorúak is lehetnek a korongolt edényekkel. A kézzelformált tálak azonban végeredményben kisebb számban fordulnak elő a korongoltaknál. Azok a tálak, melyeknek szájperemén kettős bordadisz fut körbe /pl.XXIII.t.6/ Hunyady szerint egészen ké- « ^ OQ söiek. / Ezek korban és tipusban belemennek a császárkori alföldi késő La-Tene anyagba

8*^/ /La-Tene III/. A legkorábbi ti81/ Párducz 1940. 82/ Böhm-Jankovich 1936. VII.t.5, XI.t.1,6,8. 85/ Kovács 1915. VI.t.21,24,26. 84/ Sulimirski XIV.t.2-5, 7-10 és XII.t.10. 85/ Bobrinskij III.t.3-5 és Chanenko III.t.LIV. t. 833-834.86/ Mithay-Bottyán 1940.III.t.4, és Hoffiller 28-31. t. 87/ Sulimirski 1936. 108.1. 88/ V.ö.Hunyady 1942. LVIII.t.20. 89/ ífcmyady szives szóbeli közlése.