BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 21 - I pust tipológiailag a tápiószelei 68.sir bütyökdiszes tálja képviseli /XXIV.1.18/. Ez a tál kizárólag kózzelformált edényeket tartalmazó sirból került elő. Az emiitett táltipus azonban az Alföld-csoport területén rendkivül ritka, s igy sokáig nem élhetetU A korongolt tálak nagy változatossága ezeknek liosszu időtartamú használatára mutat. A behuzottperemü tálakkal kapcsolatban meg kell még emlékezni a szomszédos szkita-csoportok területén szereplő táltipusokról is. így a Podoliai- és Kustánfalvi-csopoo?tok területén szerepelnek lapos tálak is. 9 0/ A lapos tálak lé nyegükben egy köralakura kiképzett fenéklapból és az azt kereted alacsony, merőleges peremből állanak. Mivel a nyugati szkita régióban csak a Podoliai- és Kustánfalvi-csopartban fordulnak el ő, a két csoport közti szoros kapcsolatok ujabb bizonyítékának tekinthetők. Az Erdély-csoport szkitakori anyagában szerepel egy kétfülü táltipus, melyet Roska speciális erdélyi készítménynek tart,bár prototípusait Itáliában keresi. A kétfülü tál füleit egy plass'tikus, gombszerü bütyök disziti s oldalán bemélyitett z eg-zugvonalak futnak körbe. Az egész edény kivitele fából készült példányok mintaképére utal. A gombszerü bütyök és a bemélyitett z eg-zug-vonal az idősebb Kijevi-csoport kerámikai diszeivel miitat erős rokonságot. 9 2/ A tál alakjának őstipusai az erdélyi korai vaskori anyagban már ott szerepelnek. így ezt a táltipus t helyi gyökerekhői kialakult szkitakori készítménynek tarthatjuk. A lapostálak és fül estélak nem szerepelnek az Alföld-csoport anyagában. Felbukkan itt azonban, ha ritkán is, egy ^harmadik táltipus, a karéjosszélü tál, / mely lényegéhen a szokásos tálíormára hasonl it,csak a szélei vannak rendesen négy, vagy két karéjra kiképezve. Néha egy fület is alkalmaznak az alsó oldalú 94 kon. Főként a Kustánfalvi-csoportban van elterjedve. /A Podo 90/ Sulimirski 1926.XII.t.5-9, és Böhm-Jankovich VII.1.1,5,XI. t.5,7,stb. 91/ Roska 1937.29.ábra és 198-199.1. 92/ Ebért 1929. 37.t.a,c,d ábrák. 93/ Párducz Í942.XIII.t.10. 94/ Böhm-Janko vich 1936.XIII.t.1,6,7.
