BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

- 13 II. TIPOLÓGIA. I. KERÁMIKA. Az Alföld-csoport szkita kerámikája két fel: 1. a sajátos "szkita" formák, 2. helyi hatások. Előbb a sajátos "szkita" formákkal foglalkozom. Az általánosan elterjedt jellegzetes "szkita" edény-f ormajc közt tipológiailag négy fő tipust lehet felállitani: • 1.Fülesbögrék; 2.behuzottperemü tálak; 3. a kettős csonka kúpalakú edények; A. a virágcserépalaku bütykös edények. A legtöbb szkitakori edényünk az Alföldön ezen négy forma kombinációjából, illetve variációjából származott. A négy edénytípus közül a legnagyobb elterjedtséget és egyöntetűséget a fülesbögrék mutatják /XVIII.t.13-15. XXXII. t. 20 stb/. A bögrék feneke kissé körülhatárolt. Alsórészük nagyjából csonkakup alakot mutat, mely élesen körvonalazott vállban végződik.Az edény vállából emelkedik ki a száj felé Öpo»»~--I!rll- ; rősen iveit kúpos nyak. A szájperem határozott és kissé kihajló. A bögre vállának legalsó részéből a szájperemig ivei fel az edénynél valamivel magasabbra nyúlva,' az egyszerűbb p«^»"

1-';. fül.Jól iszapoltak. Szinük a világos szürkétől a sötét szürkéig váltakozik. Különböző nagyságúak. A bögrék felülete általában sima, diszitetlen. Néha kézzel formáltak, de leginkább korongon készültek. Morfológiailag a kézzelformáltakat kell korábbi típusoknak tartani. Ezek leginkább olyan sírokban találhatók,ahol a többi edények is kézzelformáltak, tehát korábbiak. így pl. Tá piószelén 112 sírból 26 fülesbögre került elő, ezek közül 4 volt kézzelformált /XXIV.t.3,12 és XXV.t.2,10/.Ezek is olyan sírokba valók, melyek csak kézzelformált edényeket tartalmaztak / 59., 63.,71«i77.sirok/. Viszont néha már karongolt edényekkel együtt is feltűnnek /igy pl. Békéscsaba-Fényesen a 31«sírban. / A kézzelformált fülesbögrék mind a három alföldi alcsoport területén egyformán előfordulnak pl. Muhi-Kocsma-dombon /Borsod/ 48/ Párducz 1942.XI.t.6.-V.t.4-6.