BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)
- 14 XXX.t.8, és Békéscsaba- Fényesen is kerültek elő hasonló példá49 nyok. V A muhii példány nyakán párhuzamosan bekarcolt körök futnak körbe.Erre a nyakon szereplő bekarcolásra analógiát találunk 50 a korai vaskori bögréken is. / A kezzelformált fülesbögrék az alföldi szkita anyagban igen ritkán szerepelnek, a leletek nagyrészét ugyanis a korongolt tipusok képviselik. A korongolt bögrék felülete is általában díszítetlen. Néha azonban felületükön találunk főleg a nyak felsőrészén körbefutó plasztikus bordákat is /XIX.t.6,7,15 stb/. Ezek a plasztikus bordadiszek már La-Tene hatásra mutatnak.^ 1/ A felhúzott fülü bögrék különben megtalálha tók a szomszédos szkita csoportok anyagában is, itt azonban csak kézzelformált alakban. Csupán az Erdély-csoport területéről jegyeztem fel egy ismeretlen leletkörülményü korongolt példányt, Alsó-Ilosváról /XXI.t.12/,mely valószinüleg a Szamosvölgyön át került ide az Alföldről,mint importált' darab. A Kustánfal vi-csoport fülesbögréinek egyes példányai'' 2/ emlékeztetnek a legjobban a mi kéjszelformált bögréinkre, azzal a különbséggel, hogy ezek fülén már bütykök vannak. Ezzel kapcsolatban emlitem meg, hogy a Dunántul északnyugati részén lévő kelta területen is szkita hatásokra, vagy egyszerűen import következményeként terjedtek el a szkita tipusu fülesbögrék. Nezsideren /Moson megye/ /XXXlI.t.2Q/ 55 és Velemszentviden /Vas megye/^v kerültek elő ilyen darabok. Ezek a leletek azt bizonyíthatják, hogy a dunántuli kéltaságnak ez a része lépett először érintkezésbe a szkitasággal.Geográf iailag ez érthető is, mert a csallóközi és a szigetközi Dunaágakon a legegyszerűbb az átkelés a Dunántulra. A Kustánfalvi és az Erdélycsoport ckban azonban inkább a nyitottabb szájú, zömökebb formák fordulnak elő.-' 4/ Megtalálhatók még a podoliai- és az ukrajnai szkita-csoportokban is. A podoliai fülesbögrék fenekén gyakran 55 omphal03-szerű kidombarodás is szerepel. V Ugyanilyen omphalost 49/ Párcucz,1942.XI.x.1-2. 50/ Tompa, 1936.48.t.12. 51/ Hunyady, 19'+2.LXXII-LXXIII. és LXXVTI.t.stb. 52/ Böhm-Jankovich, 1936.VI. í-6,9. 55/ Miske, 1907. LX.t.l. 54/ Böhm-Jankovich, 1936. VI. t. 1,4, XV]II.4, és Sóska 1929. 79.kép.63.1. 55/ Sulimirski,1936 , 107-108.1.
