BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

- 10 44 E^rski is. / Az alföldi, illetve erdélyi szkita csoportot a továbbiakban Alföld-csoport, illetve Erdély-csoport névmegjelöléssel fogom használni. E munkám feladatának megfelelően elsősorban az Alföld-csoport régészeti anyagát óhajtom megvilágitani,természetesen az analógiák említésénél a két másik magyarországi szkita csoport /Erdély,-Kárpát-ükrajna/aryagával állandóan összevetve, hogy ezáltsű. még jobban kidomborodjék az Alföld-csoport különállása a másik két csoporttal szemben. Az Alföld-csoport területén a kutatások mostani előrehaladottabb állapota már lehet.irigct ad számunkra, hogy e csoporton belül a finomabb helyi etbnikai és kulturális változatokat u.n. alcsoportokat is megkülönböztethessük. Főleg a helyi elemek hatásainak eredményeként három ilyen alcsoportot mutathatunk ki az Alföld-csoport

on belülj I.alcsoport magában foglalja Zemplén, Abauj, Borsod, Gömör, Heves, Nógrád, Hont, Esztergom, Komárom és Nyitra megyéket, s részben talán Szabolcs-megye egy részét,- tehát nagyjából a Felvidék déli szegélyét. Ezt az alcsoportot erős . lausitzi hatások jellemzik"," valószinülsg az itteni illir lakossággal való keveredés eredméiyeként. így pl.e területen csaknem kizárólag hamvasztásos szkita sirok fordulnak elő. II.alcsoport: Szabolcs, Bihar, Hajdú, Jász-Nagykun-Szolnok, Pest-Pilis-Solt-Kiskun és Bács-Bodrog megyék területének szkita anyagát öleli fel. Ebben az alcsoportban erős tj^ák elemek mutatkoznak. E területen a szkita temetőkben a hamvasztott sirok mellett igen sok kuporodott csontvázas sir is szerepélv a nyújtott csontvázas temetkezés ritka. III.alcsoporthoz Békés, Csongrád és Csanád megyéket oszthatjuk be. Tehát nagyjából a Tisza-Maros-Körösök közti alföldi területet. E területen a szkita temetőkben a hamvasztott és kuporodott csontvázas sirok mellett részben keleti, részben nyugati tájcláeu, nyújtott csontvázas sirok is előfordulnak. Ezen területek szkitaságába a thrák népiségen felül erősebb preszkita,illetve az emiitett erdélyi folyók mentén idevándorolt erdélyi"*szkita népiség olvadt be. Feltűnő jelenség az, hogy mindegyik 44/ 3ulimirski, 1936. JO.skk.l. _ /