BOTTYÁN ÁRPÁD: SZKÍTÁK A MAGYAR ALFÖLDÖN / Régészeti Füzetek 1. (Magyar Nemzeti Múzeum - Történeti Múzeum Budapest, 1955)

alcsoport területén egy-egy szkíta fejedelmi lelet is előkerült /Zöldhalompuszta, Tápiószentmárton és Gyoma/. Lehetséges, hogy a három kisebb helyi színezettel biró alcsoport területének régészeti anyaga három népi csoport /törzs?/ szállás-területét is jelzi, s talán a három fejedelmi sirban e csoportok egy-egy vezetője volt eltemetve. Ezeket a szempontokat is figyelembevéve, és főként azt, hogy e három sir földrajzi helye a régészeti irodalómban általánosan ismert, a felsorolt három alcsoportot e három lelhelyről nevezem el: 1/ Zöldhalompusztai alcsoportnak 2/ Tápiószentmártoni " 5/ Gyomai " A felsorolt különbözőségek mellett mind a három alcsoport több-kevesebb földrajzi és geologiai elkülönülést is mutat /I. Hegyalja, II. Vizszegény pusztaságok, III. Termékeny folyók közéj Löszös terület. A kelta elemekkel való erősebb keveredést is mutatja még később a Zöldhalompusztai- és Gyomai-alcsoport. Viszont a Tápiószentmártoni-alcsoport későbbi temetőiben már szarmata sirok is szerepelnek /?/. Az Erdély- ós Kustánfalvi- csoportok területén ilyen alcsoportok ma még nem állithatók fel a hiteles részletkutatások csekély volta miatt. Az Alföld-csoport kultúrájának kialakulására az emiitett helyi tényezők közül a legnagyobb hatást a kelták gya

korolták. Elsősorban a kelta kultura hatására alakult ki az Alföld-csopcat szkitaságának az az arculata, mely az összes többi szkita tár gyi hagyatékra gyakorolt hatások közül a kerámikában a csoportokétól élesen elkülöníti. Elég itt egyenlőre a szkita tárgyi hagyatékra gyakorolt hatások közül a kerámikában a kelta korongolási technikára és a szintén kelta hatást mutató egyäii szkita akinakes-ekre utalnom.45/Természetesen a szkita-kelta érintkezés nem volt egyoldalú.A magyarországi kelta anyagban is á5/ Márton, 1953. 108.1. és Hunyady, 1942.LXXI, LXXIV.t.