Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

11. TEREM „Ki kell gázolni a lealacsonyító feudalizmus undok zavaraiból" (Széchenyi István) (Körmöczi Katalin)

27. Emlék József főherceg 50. nádori évfordulójára, a pesti izraeliták ajándéka, 1846 hegyikristály, ezüst SP — JÓ8EF ANTAL.fS.KIHÁmi

1 ÖRÖKÖS TÖHERCZK«; . A MAGYAR KÖZNEMESSÉG A polgárosodó, de a nemzeti tradíciókat megőrző, a liberális gondolkodástól sem távol álló köznemesség politikai szerepvállalását, életvitelét és környezetét a Metternich-íróasztallal ellenpontosan elhelyezett enteriőr mutatja be. A sötétkék posztóból készült, ezüst zsinórozással és fekete prémmel díszített férfidíszviselet - amelyet Osztroluczky Lajos követ viselt az 1802. évi pozsonyi diétán a XIX. században kialakuló nemzeti viseletet példázza. A napóleoni háborúk gazdasági fellendülésének évében épült klasszicista kúriák empire és biedermeier enteriőrjét hitelesen idézi Csapó Dániel (1778-1844) reformkori agrárpolitikus Tolna megyei tengelici kúriájának berendezése. A szalongarnitúrát, az angol bútorművesség klasszikus formavilágát követő magyar empire ízlésben, hazai asztalosmester alkotta. Csapó Ida, Nemeskéry Kis Pál kormányzó hitvese révén a fiumei kormányzói palotába, Széchenyi István gróf és Kossuth Lajos 1845. évi találkozójának színhelyére került a bútoregyüttes, majd Csapó Vilmos (1798-1879) negyvennyolcas honvédezredes, az ozorai győző örökölte. A berendezésnek nevezetes darabja az empire cserépkályha is, amely Kossuth Lajos tinnyei házában állt a XIX. század első felében. SZÉCHENYI ISTVÁN GROF ÉS A REFORMKORI PEST-BUDA A Pest-Budát Buda-Pestté összekötő első állandó híd - a Széchenyi Lánchíd — alapkőletételét megjelenítő festmény, mint Széchenyi és a reformkor eszméinek szimbóluma, valamint a modernizáció, a nemzetgazdaság, a nemzeti piac és a nemzeti főváros igényének megtestesítője áll a reformkori kiállítás középpontjában. A híd létesítését kimondó 1836:XXVI. tc.-ben szentesített hídvámfizetési kötelezettség a magyar királyságban az első megvalósult közteherviselés. A William Tierney Clark angol mérnök tervei alapján, Adam Clark kivitelezésével épülő híd alapkövének elhelyezésére 1842. augusztus 24-én ünnepséget rendeztek, amelyen a király képviseletében Károly főherceg jelent meg. Az esemény Adam Clark leírásában: „Erre az alkalomra a zárgát belsejét az ünnepség céljaira valóságos szalonná varázsoltuk át. A padozatot maga a pillér adta, erre széksorokat helyeztünk el, vörös és zöld posztókkal letakartuk, a terem végébe pedig egy emelvényt alkottunk, amelyet drága török