Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

11. TEREM „Ki kell gázolni a lealacsonyító feudalizmus undok zavaraiból" (Széchenyi István) (Körmöczi Katalin)

28. A Lánchíd alapkőletétele, 1842, Barabás Miklós festménye, 1864 (részlet) szőnyegek borítottak. Egy pavilon állt rajta, selyemdrapériákkal és dús aranyozással a császári és királyi család számára. Magyarországnak talán egész nemessége, mintegy kétezer ember volt jelen díszes nemzeti viseletben." Barabás Miklós nagyszabású olajképe is megörökíti az ünnepélyt, s képet fest a kor társadalmi elitjéről. Az alapkőletételen megjelenők, a híd megvalósításában közreműködők szellemében és kezében formálódott a polgári Magyarország: az arisztokrata kastélyokban, a köznemesi kúriákban, a pesti polgárházakban, a vármegyeházakban, a pozsonyi országgyűlésen és a bécsi udvarban (28. kép). A híd és a kiépülő pesti klasszicista Dunapart - a Rakpiactól, a mai Roosevelt tértől a belvárosi templomig - a polgárosuló reformkori Pest-Buda egyik legpezsgőbb, legfejlődőbb topográfiai egysége látható a Max Paur Felix rajza után 1834-ben készült litográfián. A POZSONYI REFORMORSZÁGGYŰLÉSEK A gazdaságot, közlekedést, társasági életet, kultúrát, nyelvet és színházat fejleszteni kívánó Széchenyi az 1825-1827. évi országgyűlés hőse, egyévi jövedelmének felajánlásával a Magyar Tudós Társaság megalapítója. A nemzedékváltó, az 18321836-os reformországgyűlés vezető politi-