Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

10. TEREM Magyarország a XVIII. században (Németh Gábor - Aczél Eszter)

15. A pesti kőművesek barokk céhládája, 1696 Ezt követően a kézművesipar gazdag tárgyi együttese tárul a látogató elé. A XVIII. században a céhes élet tovább élt, sőt a hagyományos keretek között újabb lendületet vett. Néhány manufaktúraalapítási kezdeménytől eltekintve - a fejlettebb nyugati régiókkal szemben - az ipart továbbra is a céhes keretek jellemezték. A béke időszakában egyre-másra alakultak az új céhek a falvakban és a mezővárosokban is. A mindennapi életet kiszolgáló iparágakon kívül differenciáltabb kézművesiparral a nagyobb szabad királyi városokban találkozhatunk. A felvilágosult abszolutizmus a helytartótanácson keresztül bizonyos fokig egységesítette és korlátozta a céhek kiváltságait, valamint fellépett a megkötések ellen. Az azonos szakmát vagy rokon mesterséget űző kézműveseket tömörítő céhszervezetek élete kialakult és aprólékosan szabályozott normák szerint folyt. A privilégiumlevelekben részletesen megszabták a tanulóidőt, a mesterremek elkészítését, a mesterré válás feltételeit, gondosan ügyeltek a nyersanyagbeszerzésre, árakra és az elkészített áruk minőségére. Magyarországon egyes nagy múltú szakmák, mint az ötvösség, európai hírnévre tettek szert. A vallás által átitatott céhszertartások ünne______ pélyes keretek között, a nyitott céhláda előtt folytak. Remekmívű képviselőjük a pesti kőművesek barokk építészeti tagozatokkal ékesített céhládája (15. kép). PestBuda céhes élete a török után a városok újjáépítésével párhuzamosan éledt újra, a bemutatott céhláda 1696-ban készült. A céhek vagyonukat, értéktárgyaikat, privilégiumlevelüket és a hitelesítés eszközeként használt pecsétnyomókat a céhládákban tartották. Céhbehívótáblákkal hívták gyűlésbe a mestereket. A céhek tagjai újévi ajándék gyanánt a mesterség jelvényeivel díszített óntálakkdX lepték meg a céhmestereket. A lakomák elmaradhatatlan kellékének számítottak a csapra járó nagyméretű ónkannák. A bizonyságlevelek a tanulóévek eltöltését igazolták, gyakran a település képével díszítve. Ezek szép példája a diószegi (Bihar vármegye) szabócéh kézzel írt tanúsítványa 1754-ből, amelynek díszítménye a barokk művészet népies változatát képviseli. A vasművesség remeke az 1766-ból fennmaradt kovácsolt lakatos cégér a rokokó stílusjegyeivel. A NEMESSÉG MEGVÁLTOZOTT ÉLETFORMÁJA ÉS KÖRNYEZETE A nemesség - elsősorban a főnemesség életformájában és tárgyi környezetében a XVIII. század nagy változást hozott. Az udvari élet mintáit követő arisztokrácia a hagyományokkal szakítva hazai birtokain is az új igényeknek megfelelő reprezentatív környezet és életvitel kialakítására törekedett. A század derekától egyre-másra épültek a barokk kastélyok. Francia és osztrák mintaképek után építkeztek az Esterházyak, a Grassalkovichok és más kiválóságok. Szerényebb kivitelben udvarházakat és kúriákat emelve követték őket a nemesség kevésbé tehetős rétegei. Az egykor gazdag és igényes bútorzatot eleveníti fel a rokokó elemekkel díszített könyvszekrény (16. kép). A nemes arányú