Körmöczi Katalin szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 3 - A török háborúk végétől a Milleniumig - A XVIII-XIX. század története (Budapest, 2001)

9. TEREM A Rákóczi-szabadságharc és a XVIII. század eleji török háborúk (Németh Gábor)

9. Savoyai Jenő herceg (1663-1736), rézmetszet, XVIII. század eleje barokk karosszék, amelyet a bujdosó fejedelem készített. Mint az urát hűségesen követő Mikes Kelementől (1690-1761) tudjuk, a törökországi száműzetés keserű napjaiban (1717-1735) a fejedelem asztalosmunkával „múlatta" az időt. „A mi napjaink pedig egyszínűek, semmi különbözés nincsen közöttök, ma olyan, mint holnap ... és mindenkor vonjuk magunk után hosszas bujdosásunkot, amelynek talám csak a halál veti végit"-írja a törökországi levelekben. A karosszék a faragott gyertyatartókkal együtt egykor Rákóczi házikápolnájában állt, a festett töredék ebédlőpalotájából származik. A kor jellegzetes hangszere, a kuruc dalok és táncok kedvelt zeneszerszáma a töröksíp, későbbi nevén tárogató. Éles, átható hangja miatt a kuruc hadseregben katonai jelzőhangszerként használták. A Rákóczinótából a teremben olvasható idézetek a kuruc korszak gazdag irodalmi örökségét szemléltetik: „Jaj, Rákóczi, Bercsényi Magyarok híres vezéri, Bezerédi! Hová lettek magyar népnek vitéz vezéri!" A két térkép a török hódoltság és a felszabadító háború által okozott pusztítást szemlélteti. Az Alföld elmocsarasodott és elpusztásodott, a településszerkezet megváltozott. Az ország népessége erősen megfogyatkozott, de pontos összeírások hiányában csak becslésekre szorítkozhatunk. Annyi bizonyos, hogy a töröktől viszszanyert részeken a század eleji források alig lakott vagy néptelen települések soráról tudósítanak. A magyar népesség aránya csökkent. Már a török hódoltság alatt megindult a délszláv, majd román és szlovák betelepülés. A népességnövekedést és megújulást a XVIII. század első felében pusztító pestisjárványok is hátráltatták.