H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

5. TEREM - Hunyadi Mátyás kora (XV. század második fele)

35. Mátyás király üvegserlege, Velence, XV. század második fele, talpa XVI. század vége - XVII. század eleje gótika stíluseszközeit állította, ennek legjellegzetesebb példája a külföldi terjesztésre is szánt Thuróczy-krónika. Krónikaírási módszere a középkori hagyományokon nyugszik, mindkét kiadás - a díszesebb augsburgi és az egyszerűbb brünni - metszetei a késő gótikus stílus jegyében születtek. Mátyásnak az utókorban is a legnagyobb csodálatot kiváltó alkotása a késői korok által Bibliotheca Corvinának nevezett, egy dicsőítő költemény szerint a maga korában Bibliotheca Augustaként (Fenséges Könyvtárként) említett könyvtár. Legdrágább kötetei itáliai könyvfestő műhelyekben készültek, de kódexeket Budán is másoltak és díszítettek. A könyvtár - amelynek állománya tudományos, művészeti és teológiai művekből állott, s amelyben az egyházatyák művei mellett antik auktorok is olvashatók voltak - követendő példaként lebegett a kortársak szeme előtt. A művészeti tevékenység és az udvarban élő tudósok fő mecénása a királyi pár volt. A tárlók felett helyeztük el északitáliai szobrász által készített domborművű portréik másolatát és a nyéki királyi kastély Mátyás és Beatrix humanista szokás szerint készült emblémáival díszített faragványát. A XV. század közepének mind politikai, mind művelődéstörténeti eseményeit tekintve meghatározó személyisége Vitéz János nagyváradi püspök, majd esztergomi érsek, akinek jelentős szerepe volt a humanista eszmék magyarországi terjesztésében. Mátyás uralkodásának kezdeti szakaszában Vitéz a király közeli tanácsadója volt, majd 1471-ben a cseh hadjáratok miatt szembefordult mind önállóbb úton járó uralkodójával. Ösztönzésére jött létre 1467-ben a pozsonyi egyetem, melynek első kancellárja volt. Halála után az egyetem lassan elsorvadt. Vitéz János sírkövének töredékei az esztergomi Szent Adalbert-székesegyház romjai közül kerültek elő. A restaurált sírkövet ma a székesegyház kriptájában őrzik. Külföldi követek, udvari ünnepélyek szemtanúi szólnak Mátyás kincstárának gazdagságáról, a királyi lakomákon felállított, drága ötvösművek sokaságával megrakott pohárszékekről. Napjainkra már csak néhány, biztosan Mátyás személyéhez köthető tárgy maradt ránk. A Nemzeti Múzeum őrzi Mátyás hatalmas velencei üvegserlegét, amelynek hiteles történetét a későbbi fémtalpra vésett felirat őrizte meg (35. kép). Mátyás 1482. évi ausztriai hadjárata idején foglalta vissza Kőszeg várát, az itt feltárt, XV. század végi, igényesebb tárgyak a királyi udvar kőszegi tartózkodásának emlékei. A királyi palotákban drága gótikus kályhák álltak, közülük az ún. lovag-