H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

2. TEREM - Az Anjou-uralkodók kora (XIV. század) (Kovalovszki Júlia)

13. Janus-fejet ábrázoló oszlopfő, Pomáz, XIV. század 14. Falikúi-rekonstrukció az Anjouk struccos címerével, Visegrád, királyi palota, XIV. század Feltehető, hogy királyi megrendelésre jött létre a középkori magyar és egyben az európai művészet kiemelkedő alkotása, Kolozsvári Márton és György szobrászművészek Szent György-szobra (1373). Ebben a műben a XIV. századi itáliai és francia művészetnek a közép-európai udvari kultúrával ötvöződött eredményei a legmagasabb művészi és technikai színvonalon jelennek meg. (Másolat, az eredeti szobor a prágai várban áll.) BÁNYÁSZAT, VÁROSI ÉLET Magyarország XIV századi gazdasági felemelkedéséhez nagyban hozzájárult a nemesfémbányászat felvirágzása. Ezt Károly Róbert 1327. évi rendelete segítette elő, amely szerint bányát bárki nyithatott, és a haszon egyharmada a tulajdonost illette. A század első felében Magyarország adta Európa aranytermelésének legnagyobb részét, de jelentős volt az ezüstbányászat is. Rudabányán korábban vasércet, a XIVXV. században ezüstöt és rezet bányásztak. Ebből az időből származnak azok a bányafák, amelyekből a bemutatott aknaés bányavágatrészietet rekonstruáltuk. Károly Róbert pénzreformjának a nemesfémtermelés volt az alapja. Az uralkodó firenzei mintára aranyforintot, prágai mintára ezüstgarasokat veretett. Nagy Lajos aranypénzein jelent meg először Szent László alakja, amely a magyar pénzeket a XVI. század végéig díszítette.