H. Kolba Judit szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum történeti kiállításának vezetője 2 - Az államalapítástól a török kiűzéséig - A XI_XVII. század története (Budapest, 2005)

2. TEREM - Az Anjou-uralkodók kora (XIV. század) (Kovalovszki Júlia)

általánossá a fej formáját követő, elöl nyitott sisak, és a kalap formájú, ún. vassalap. A kardok, buzogányok nagyobb méretűek lettek. Új fegyvertípus is megjelent: a hoszszú pengéjű, kétélű tőr. AZ EGYHÁZ A szellemi életet továbbra is az egyház irányította. Iskoláiból nemcsak azok kerültek ki, akik papi pályára készültek, hanem a kancelláriák, hiteles helyek tisztviselői is. A városokban szolgáló írástudók is közülük verbuválódtak. Nagy Lajos Pécsett 1367-ben egyetemet alapított, erre emlékeztet Vilmos püspöknek, a rektornak a címere, amely az egyetem kapuját díszítette. A pécsi egyetem rövid ideig állt fenn, a magyar fiatalok továbbra is a külföldi egyetemeket látogatták. Erre utal a bécsi egyetem XIV századi pecsétnyomója. Az értékes egyházi felszerelések - kelyhek, cibóriumok, füstölők, körmeneti keresztek - mellett látható a szellemi élet kimagasló értékű emlékének, a Képes Krónikának néhány díszített lapja. Itt kapott helyet az első magyar nyelvű költemény, a Mária siralma című himnusz is. Az egyházi emlékek sorát egy misekönyv (Pozsonyi missale, XIV század), egy festett faszobrocska és egy hímzett kazulakereszt (15. kép) egészíti ki. A tablón látható fényképek a korszak nagy építkezéseit idézik. Német és cseh-morva közvetítéssel jutottak el hozzánk a gótika új elemei. Ekkor épültek Sopron, Pozsony, Kassa, Kolozsvár, továbbá a Szepesség és az erdélyi szász vidék városainak monumentális plébániatemplomai. A mezővárosok és falvak régi, kis templomai helyett is újakat emeltek (pl. Csenger, Velemér). Új monostorok készültek a koldulórendek számára (Székesfehérvár, Óbuda, Sopron, Szécsény stb.) és átépítették a régi rendházakat is (Garamszentbenedek). A városokat új paloták, polgárházak gazdagították.