Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

5. TEREM - A vaskor. Szkíták, Hallstatt-kultúra (Kr. e. 800-Kr. e. 450) (Kemenczei Tibor)

47. Bronz tegezdísz, Budajenő, Kr. e. 6. század 48. Elektron pajzsdísz, Tápiószentmárton, Kr. e. 6. század A sztyeppéi állatstílus szép alkotásai azok a 71 bronzcsörgők (Gernyeszeg, Gyöngyös, Nagytarcsa, Somhíd, Szurdokpüspöki), amelyek tetején bika és őz szobrocskák állnak. Ezek kocsirúddíszek, vallási szertartásoknál használt tárgyak lehettek. Ötvösművészet Az Alföldön a szkíta állatstílusú ötvösmunkák legszebb emlékei a két, aranylemezből domborított, szarvas alakú ötvösmunka, amelyek Mezőkeresztes-Zöldhalompusztán és Tápiószentmártonbm (48. kép) halomsírokból kerültek elő. A két szarvasfigura párjai a sztyeppe vidéki szkíta fejedelmi kurgánok leletei között találhatók meg. Rendeltetésük pajzsdísz volt, hordozóik hatalmát, vezetői voltát mutatták. Az oroszlánszobrocskákkal ékesített aranylánc Mezőkeresztes-Zöldhalompusztáról görög mester alkotása. A késő szkíta kori emlékanyagnak nagyon érdekes darabja a Békéscsabán talált arany ötvösmunka. A vékony aranylemez formája halra emlékeztet. Hátát négy, domborított kúpos bütyökből álló függőleges sor, fejét ferde vonalkázás díszíti.