Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

5. TEREM - A vaskor. Szkíták, Hallstatt-kultúra (Kr. e. 800-Kr. e. 450) (Kemenczei Tibor)

5. TEREM A vaskor. Szkíták, Hallstatt-kultúra Kr. e. 8. század-1. század vége Az Kr. e. 8. században a Duna-Tisza-vidékén élt lakosság kultúrájában, kézművességében mélyreható változás következett be. Ekkor terjedt el a vasművesség és hanyatlott le a bronzipar. Ez az átalakulás jelzi a vaskor kezdetét. A vastárgyak készítésének technológiáját a Kr. e. első évezred elején Eurázsiában több helyen, az Észak-Kaukázus térségében, a Kárpát-medence keleti felében és a Balkánon szinte egy időben kísérletezték ki. A vasművesség elterjedésével új szakasz kezdődött a technika fejlődésében, amely a gazdaság és a társadalom átalakulását is maga után vonta. A korai vaskortól a kelták keleti terjeszkedéséig a Nagy Magyar Alföld és északi peremvidéke, a Fekete-tenger északi melléke preszkíta és szkíta kultúrájának a részévé vált. A Dunától nyugatra fekvő területek azonban a közép-európai kultúrkörhöz, azaz kezdetben a hallstatti kultúrához, majd a Kr. e. 5. század utolsó évtizedeitől a kelta világhoz tartoztak. A PRESZKÍTA KOR AZ ALFÖLDÖN (Kr. e. 8. század-7. század első fele) A Kr. e. 9-8. század fordulója körüli időben, a vaskor kezdetén a Nagy Magyar Alföld lakosságának az életében jelentős változás játszódott le. Ennek feltételeit az Alföld természetföldrajzi helyzete teremtette meg, amely a Kárpátoktól keletre fekvő, Prut-DnyeszterDnyeper középső medencéjét felölelő erdőssztyeppei, sztyeppéi övezethez volt hasonló. A 19. századi vízrendezési, folyószabályozási munkáig ennek a tájegységnek egynegyedét víz borította, árterek, lápok, mocsarak fedték. A nagy kiterjedésű árterek a rideg pásztorkodásra nyújtottak kitűnő feltételeket. A Kr. e. első évezred elején az éghajlat ugyan hűvösebbé, szárazabbá lett, de nem alakította át a táj képét. Ez a természeti adottság tette lehetővé, hogy több, az Alföldön élt népcsoport gazdálkodásának alapjává az állattartás vált. Ilyen népcsoport Tisza vidéki letelepedésére lehet következtetni a Kr. e. 8. századból származó régészeti leletekből. A Mezőcsáton feltárt temető tanúsága szerint ebben a korban a halottakat új rítus szerint, hamvasztás helyett zsugorított vagy nyújtott helyzetben temették el, s a kézműves mesterek a korábbiaktól eltérő típusú tárgyakat készítettek. A sírgödörbe az elhunyt mellé gyakran juh- vagy szarvasmarha részeit, lószerszámzathoz tartozó tárgyakat is elhelyeztek. Ilyen temetkezési szokásokat az állattenyésztésből élt népek gyakoroltak. A Tisza vidéki temetőkből előkerült, a kincsleletekből fennmaradt emlékanyag, valamint a sztyeppéi övezet preszkíta leleteinek számos rokon vonása alapján feltehető, hogy a korai vaskor idején az Alföldön egy keleti eredetű, lovas nomád nép települt le. A Kr. e. 5. században élt görög történetíró, Hérodotosz műve arról tudósít, hogy a szkíták előtt a velük rokon kimmerék uralták a Fekete-tengertől északra fekvő sztyeppe vidékét. A kimmerek mellett azonban több más nép is élt a nagy kiterjedésű térségben, így nem állapítható meg az alföldi leleteket hátrahagyó népesség neve. A Közép-Tisza vidék kora vaskori lakossága számarányánál, területének nagyságánál aránytalanul nagyobb hatást gyakorolt a közelebb és távolabb élt népek kézművességére. Ennek oka az volt, hogy azok olyan ismereteket vehettek át tőle (új típusú lószerszámzat, fegyverzet, vasművesség technikája), amelyek akkor a legkorszerűbbek voltak. A Duna mentén vezető kereskedelmi útvonalon ezek az ismeretek nemcsak a Dunántúlra (pl.: Pécs-Jakabhegy), hanem Közép-Európa több tájára is eljutottak. Dél felé az Észak-, Közép-Balkánon, Észak-Itáliában előkerült bronzzabiák, kantárszíjelosztók jelzik az Alföld lakosságának távoli kapcsolatait. 1. KERÁMIA, FÉMLELETEK A preszkíta korból származó bronzzabiák, kantárszíjelosztók (Füzesabony-Öregdomb: 3. sír, Biharugra: 44. kép) többségükben a helyi, alföldi műhelyek keleti mintaképeket utánzó termékei. Hasonló lószerszámzat a Kaukázustól északra fekvő és a dél-oroszországi, ukraj-