Garam Éva szerk.: A Magyar Nemzeti Múzeum régészeti kiállításának vezetője - Kelet és Nyugat határán - A magyar föld népeinek története (Budapest, 2005)

2. TEREM - Az újkőkor és a rézkor (Kr. e. 6000-Kr. e. 2800) (Kalicz Nándor-Raczky Pál)

23. A herpályi tell rétegsora a kibontott házomladékkal, újkőkor, Kr. e. 4700-4400 enyésznek el, így az egykori lakhelyek nyoma jól megmaradhat. A kor házainak tartós oszlopvázát leggyakrabban a környezet tölgyerdőiből kivágott és néha hosszában is hasított rönkjeiből ácsolták össze. A stabilitást biztosító nagy oszlopok közötti falrészeket vékonyabb ágakból és nádnyalábokból alakították úgy, hogy ezeket vízszintesen erősen összekötözték. Az így összeállított szerkezetet kívülről, belülről jól betapasztották, és ennek nyomán igen jó szigetelő képességű, 20-25 cm vastag falakat építettek fel. Az ehhez szükséges nagy mennyiségű agyagot a házakhoz közeli „bányagödrökből" termelték ki, s ott a helyszínen gyúrták fű, szalma, törek hozzáadásával a falak tartós