KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
VIII. A három élő és halolt legendája mint általános emberi kilejező forma
- 86 625. Lasz einen zu den minen gon. Deren ich yetz fünff hab verlan. Das er jnen sag die werck der bösen, Dasz sy die not nit lyden müssen Vnd kommind in Soliche pyn, 630. (Darinn ich yetz leider mSsz syn 1) Abraham. Losz mir yetzund, du Richer mann 1 Dine Brüder hand den Mosen ghan Vnd so gar vil Propheten frum, Sag ich dir nun in einer sum ; 635. Wend sy jnen selbs nit syn vor not, So schick ich jnen keinen vom tod. Der Rychmann spricht. Nein, min vatter Abraham, Thus durch dineh heiligen nam, Dasz einr vom tod zu jnen gang ! 640. Sy werdend glouben an jn han. Werden lugen, dasz sy sich bkeerind, Damit sy sich der hell erweerind. 595-656. s. Abraham. Ich lan dich schryen, was du witt. Gloubend sy dem Mosen nit, 645. Sind jnen die Propheten nit angnSm : Ob schon einer ouch \ on den todten kirn, Vmb sin leer wurdends wenig gaben. (Darumb frag nit nach jrem laben 1) (Din red achten ich wie ein lufftl, 650. Zwüschend mir vnd dir ist ein klufft, Sy ist gemacht, wie ich dir sag, Dasz keiner kumpt zu dir hinab. Darumb so merck gar eben druff, Es kumpt von dir ouch keinr hinuff. Az egyezés nagyon csekély ugyan és szórványos, de a közös latin forrás keresése talán ennek az egyezésnek alapján rávezethetne a mi darabunk latin eredetijére is. Sokkal szerencsésebbek voltunk a másik kérdés tisztázásában. Világossá és érthetővé vált nemcsak az a kérdés, hogy milyen helyet tölt be a Comico tragoedia a haláltánc fejlődésében, hanem az is, hogy mi a darab összértelme. Összetartozik-e a Comico tragoedia három része ? Vájjon van-e kapcsolat a három élő, a gazdag, a tiszttartó és a katona között ? Van-e egységes meséje ? Minderre csak egy a felelet, hogy a Comico tragoedia három szereplője voltaképen az újlegenda három élője, akiknek a Halál külön-külön jelenik meg, hogy őket egymásután a halálba ragadja. Sőt az összlegenda megtérő Everymanjét is szerepelteti a Comico tragoedia Lázár személyében, aki megdicsőül halála után. Előrebocsátjuk tehát, hogy a „Comico tragoedia" az újlegendának későbbi kibővített alakja; nem az igazi haláltánc fejlődési foka, hanem a haláltánc megelőzőjének kibővülése. Hogy ezt a tételt kellő megalapozással elfogadhassuk, utalnunk kell a teljes legenda szövegfejlődéseinek adataira : a.) A teljes legenda három részből állott: az első élő megtérése, a három halott megjelenése és a három élő elragadása a Halál által, b.) Az első halálHogy házokhoz őtet bocsásd Szüléimnek. Öt atyámfijának tőle hadd izenjek, Hogy ez kínzó helyre ők is ne jöjjenek. Abrahamus. Vagyon Moysesek és vagyon Prófétájok (Halgassák azokat, igazat szól szájok.) (Ha fogadják, nem lesz nekik semmi károk,) (Sem pedig pokolban véghetetlen jajok.) Dives. Nem úgy atyám, Ábrahám: De hogyha az lejend, Hozzájok pokolból ha valaki menend Közzülök mindenik azontúl megtérend, Sírván az Istentől bocsánatot kérend. Abrahamus. Ha Moysest és a Prófétákat nem hallják, Igaz mondásokért és ha megutálják. Ha kik holtak közzül őket salutálják, Nem hiszik el azt is, de sőt megtréfálják. De ennek felette közöttünk és köztetek, Olly nagy közben-vetések erősítettek, Hogy innét mi tőlünk oda nem mehetnek, Sem pediglen onnét ide nem jöhetnek. (1. fent.) tánckép és első szöveg az újlegenda vadomorikibővülése által keletkezett, c.) de az újlegenda tovább is élt; sőt az első résszel együtt még Kolross „ Everyman "-jébe is belekerült (Goedeke). d.) Az újlegenda, mielőtt haláltánccá fejlődött volna, felvette a már előtte jóval előbb készen álló everyman-dialógus motívumait. Az újlegenda halálalakjának és a szereplő három élő mindegyikének dialógusai az everyman-dialógus részletmofívumaiból tevődnek össze. Ha tehát a Comico tragoedia az újlegendának egy későbbi változata, akkor a Halál, a gazdag, a tiszttartó és katona párbeszédeiben az everyman dialógus motívumaira kell reábukkannunk. Mint említettük, a mi drámánk az újlegendának kibővítése. A személyek ugyan mások, mint az újlegendában, a jelenetek jobban, nagyobb művészettel vannak kiszínezve, mint az újlegendában, de az egyes élőknek a Halállal folytatott dialógusai mégis alapjában ugyanazt a motívumot ismétlik, mint az újlegendának akár homburgi, akár augsburgi, vagy müncheni kompilációi. Az „everyman"-motívumok sok hasonlóságot mutatnak a magyar dráma haláldialógusaival. Mindjárt az első élőnek, a gazdagnak 1 szavai is az „every-man"-halál-alak leírására, kérdéseire, könyörgéseire emlékeztetnek : 1 Actus II. Scenae II.
