KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)

III. A germán jellegű haláltánc műfajai

Wode tüt" (Meklenburg), vagy „Oden far förbi" (Svédország), akkor hallani Wuotan kutyáinak az ugatását, a lovak patkódobogását, vagy gyorsan repülő kocsijának zúgását; e vonulást „Odens jagt"-nak nevezi a nép. Elnevezései: „nachtgejaid" (bajor); nachtgelait; „das wüttende Heer" (Thüringia, Hessen, frank vidékeken, sváb földön) ; egy XII. századi mű : „Diu urstende", a zsidókat nevezi „das wuetunde her"nek ; Rol. is 204,16 wötigez her: Fáraó serege; Stricker 73

b : „wüetunde her". Hogy kik voltak ezek a szellemek és hogy milyen alakban jelentek meg, arra még visszatérünk. Wuotannak és kíséretének pihenőhelye az ú n. Wodensberg, v. Odensberg

1 Niederhessenben ; a bolyongásban elfáradt szellemek ide vonulnak vissza. A hegy megnyílik előttük és ismét bezárul. Egy Nagy Károlyról szóló német monda szerint a nagy császár is ide vonult kipihenni fáradalmait az ütközet után. Időnkint azután ismét előjön a hegyből katonái élén és akkor a környék lakói fegyvercsörrenést, lovak nyerítését és dobogását hallják. Nagy Károly alakja egyebként is sok mondában azonosult Wuotanéval (v. ö. Frigyes császár a Kyffháuserben). Wuotan alakjával más eredetű mondák szereplői is azonosultak ; a kapcsolódás alapja a „wütende Heer" és az újabb eredetű mondák külső formai hasonlósága. Ilyen a „der wilde Jäger", „heische Jäger", az elátkozott vadásznak mondája, akinek vad kutyái a nép hite szerint különösen téli éjszakákon uga'nak vadul. Szászország déli részében és Westfalenban még ma is élnek mondák egy Hackebärend, Hakkelbernd, Hackelblock nevezetű vadászról, aki vasárnap vonult ki vadászatra és ezért büntetésből az utolsó ítélet napjáig vadásznia kell. Éjjel-nappal ugatnak az erdőben kutyái. Talán a Hackelblock névvel kapcsolatos a budapesti Gellérthegynek „budai sváb" neve : Blocksb rg. Nem lehetetlen ugyanis, hogy míg Németországban gyakori a hegyek Hackelberg elnevezése, itt nálunk a Hackelbock név második fele lett a hegy neve. Ez annál is valószínűbb, mert a „budai svábok" körében még nem is régen élt az a hit, hogy ha a Blocksberg Gellérthegy fö lött sötét fellegek gyűlnek össze, akkor Budán nagy vihar lesz, mert a Gellérthegy barlangjából, — amelyben most a sziklakápolna van elhelyezve, — kiszabadultak (Wodensberg) a gonosz szellemek, a boszorkányok, az öngyilkos és legyilkolt emberek lelkei, akik végigsurrannak a Duna partján nagy porfelhőbe burkolódzva. Élükön egy vadász lovagol. Egy szász monda szerint Hans von Hackelberg élő személy. Mint a braunschweigi hercegnek fővadászmesterét egy vadkan ölte meg. Azóta a thüringiai erdőben hajtat végig kocsiján, vad lovait riasztva, ostorát csattogtatva. Kutyái is vele szaladnak folytonosan csaholva Egy lu1 Gaudensberg, Gudensberg, mert más \ ariánsok szerint Halja, a halálistennő analógiájára Frau Gaude volt a „heische jagt" vezetője. zerni monda szerint a „der wilde Jäger" a szerelmesével ment ki böjti pénteken vadászni ; azóta mindketten bolyongnak. („Die Sträggele und der Fürst kommen.")

2 A „der wilde Jäger" némely mondák szerint egyedül, vadászkiséret nélkül lovagolja be az erdőt. Nem vadat hajt, hanem egy nőt, az erdő jóságos nemtőjét (Holzweibchen ; v. Meerfrau) üldözi. A monda formáját egy német eposz: „Etzels Hofhaltung, oder der Wunderer", továbbá egy „Eastnachtspiel" : „Ein Spil von dem Perner und Wunderer"

3 és Bürger balladája: Der Wilde Jäger dolgozza fel. Egészen másképen okolja meg a vad szellemek éjféli vonulásét egy monda, amely a brit királyról, Herta-ról szól. Őt és szép feleségét az egész udvarnéppel együtt egy tüzes arcú, vörös szakállú, vöröskabátos, kecskén lovagló törpekirály meghívja a maga lakodalmára. Herla el is megy nagy ajándékokkal és kísérettel. A törpekirály eléje jön, majd egy nagy hegy elé vezeti őt. A hegy megnyílik előtte és Herla király népével bevonul a nyíláson, amely az utolsó csatlós mögött bezárul. Egy hosszú sötét folyosón haladnak végig, amely egy nagy terembe vezet, ahol egész világos van, bár sem ablaknyílás, sem lámpa nem szolgáltat fényt. Herla három napig mulat az esküvőn, amelynek végeztével a törpe szép lovakkal, kutyákkal, drága ékszerekkel és sólymokkal ajándékozza meg vendégeit, akiket egészen a sötét folyosóig elkísér. A folyosó nyílása előtt vérebet ad Herla egyik szolgájának és erősen lelkére köti, hogy addig egyikük se szálljon le a lóról, amíg a kutya földre nem ugrott. Amint Herla az előtte megnyíló hegy oldalán ismét a szabadba lépett kíséretével, sehol sem találta a feleségét; most már értette a lakodalom értelmét. A törpekirály magéhoz vette. A hegy aljén egy pásztor őrizte a nyájat. Herla megkérdezte, hogy vájjon nem látta-e valahol az ő feleségét. De a pásztor alig érti a beszédét és azzal mentegetődzik, hogy ő a szász nyelvet beszéli és a brit nyelvet nehezen érti meg, de ő tud egy királynőről, aki férjével itt a hegy nyílásán egy törpével együtt eltűnt és azóta sem jött vissza többé. Ez azonban 200 évvel ezelőtt történt s azóta a briteket leverték a szászok és elfoglalták országukat. Most szászoké e föld. Herla megborzad arra a gondolatra, hogy kétszáz évig volt a törpénél, holott ő csak három napig akart nála maradni. A kiséret néhány tagja ijedtében hirtelen leszállt a lóról és minthogy a véreb nem állt a földön, azonnal elporladtak. Ekkor Herla halálbüntetés terhe alatt megtiltotta a többieknek, hogy előbb leszálljanak, még mielőtt a vérebet a lóról le nem kergetik. A véreb azonban nem mozdult a helyéről. Herla és kísérete azóta bolyong a világban. Neve, Herla-king, azonos a későbbi Erlkönig elnevezéssel. Másik formája pedig Nagy Károly nevéhez áll közel és igv alakja Nagy Károlyéval szintén egybefolyik: Harlequin > Arlechino > Karl-Kőnig. Ez a monda, amelyet Walter Mapes II. Henrik (1154 — 1189.) idejéből őrzött meg az utókor számára, igen nagy jelentőséggel bir.

4 Herla, HackelLIock, a „der wilde Jäger", „heische Jäger" és lova már ördögi vonásokat vesz fel. A ló démoni ereje Odin Sleipnir nevű lovára vezethető vissza. Ez a fekete ló eleinte sántít, majd a levegőbe emeli mit sem sejtő utasát és ezt mondja neki: „Der Mond, der scheint so hell, die Toten reiten so schnell ; mein Liebchen, graut dir auch ?" — ami Bürger balladájának felel meg, hol e szavakat a halott vőlegény mondja. A ló utasa csak ugrással mentheti meg életét. Ilyen démoni hatalommal rendelkezik a 2 Henne-am Rhyn: Nr. 931. 3 Göschen. 181. 103. 1. 1 Henne-am Rhyn : Nr. 444.