KOZÁKY ISTVÁN: A HALÁLTÁNCOK TÖRTÉNETE III. / Bibliotheca Humanitatis Historica - A Magyar Nemzeti Múzeum művelődéstörténeti kiadványai 7. (Budapest, 1941)
II. Az everyman-haláltánc műfajai
- 31 gikus everyman-haláltáncban csak a Halál beszél ; keletkezését Bechstein azon törekvésének köszönheti, hogy a meglehetősen elkülönült Holbein-jeleneteket néhány monológikusan közbevetett motívummal szorosabb összefüggésbe akarta hozni. Bechstein halálalakja tragikus személy és szentimentális érzelmű, nyugtalan szellem, aki gondolatait gyakran búskomor monológokban fejezi ki A Bechstein-féle haláltánc tartalmára visszatérünk még s itt csak a monológokat elemezzük. A gonosz halálszeliemek diadaléneke után győzött Krisztus keresztje és a legyőzött: a Halál. A Bechsteinhaláltánc 6. íejezetének elején még ott áll a Golgotha hegyén. „Hier war es, hier, wo Du mich niederwarfst", — mondja bosszút lihegve, mintegy Krisztushoz intézve szavait. Elismeri, hogy Krisztus legyőzte őt és elhódította előle az övéit, az embereket. De a harcot nem adja fel. Míg Krisztus győzelme millióknak aratott szerencsét, addig az ő gyilkos leheletétől kipusztul a föld. 0 is, mint Krisztus, egykor szolgai ábrázatot, ruhát, helyzeteket akar magára ölteni és úgy akar az emberiség pásztoraihoz elmenni, hogy láthassa, vájjon kitől félnek jobban, Krisztustól vagy őtőle ? Ezután elmegy bíborosnak a pápa udvarába és a hercegek csonthalmazára ülve a halott uralkodók békés természetéről elmélkedik (9. fejezet). Amidőn a császárnőt felekasztatja a férje (10. fejezet), ő is odaáll az akasztófa alá és beszédet mondva az összegyűlt népet izgatja. Az ő hatalma alá tartozik minden ember, legyen az akár jó, akár gonosz ; legyen fején korona, vagy virágkoszorú. A por szülöttje remegjen a Halál hatalma előtt, mert ő az éj és nappal tirannusa. Keze megszaggatja a bíbort, áttöri a falakat és a páncélt. Előtte az sem számít, ha valaki a főoltár előtt áll, vagy az akasztófa alatt, mert ő a tengerek és a szárazföldek királya, aki ellen senki sen. küzdhet eredménnyel. Ő a nagy arató, akinek kaszája előtt rendre meghajolnak az emberek, mint a gaz. Miután az apátot (14. fejezet) megölte, elmegy a bolondokházába, felöltözik egy őrült ruhájába és bolondos nótára gyújt, amelynek refrainje : „Und ich bin der König"! Szalmából fonja aranyos koronáját és úgy ül megelégedetten trónján. A büszke és hatalmas uralkodókat egy ütéssel földre teríti, mert ő hatalmas és gazdag. Minden, ami él, remeg őelőtte, de ő rendíthetetlen és nagy. Lakóhelye az egész világ és őt mindenki, mindenhol megtalálhatja. A 20. fejezetben egy sivár, rideg sziklaszigetre megy. Itt a jövőről és arról a hatalmas emberről elmélkedik, aki itt fog elpusztulni egyedül, bár hű szolgája volt a Hatálnak. A 25. fejezet elején egyedül ül az út szélén és saját múltjáról, keserves hivatásáról, az idő gyors folyásáról elmélkedik. Az idő mindent el tud tüntetni, meg tud változtatni, csak egyedül ő marad mindig ugyanaz. Az egyiptomi múmiák léttára (29. fejezet) is a történelmi nagyság múlandóságáról elmélkedik. A tengeren egy félig vízbemerült hajóroncsot kerít hatalmába (31. fejezet) és ezen hajózva azok a halottak jutnak eszébe, akiket a hullámsírba temetett. A 41. fejezetben a Holttenger előtt áll és gyönyörködve mondja el, miként dúlt végig a két bűnös városon. Bechstein nyomán mindig általánosabbá és kifejezőbbé válik a Halálmonológ szerepeltetése. Nem annyira különválva lesz jellemzővé, hanem más történésbe belefűzve. Reinbolt Firulfja is monologizál. A műfaji sajátságok e tekintetben is keverednek, egyesülnek s így ugyanaz a mű több műfaji sajátságokat mutathat fel. Halálmonológ, minden külső keret mellő zésével, Hermann Lingg : Der Schwarze Tod 1 c. költeménye is, amely talán Bechstein haláltáncának 11 fejezetét vette mintául Ott a Halál mint maga a szörnyű ragálynak, a pestisnek megszemélyesítője vonul végig a világon ; a 1 Kluge: Auswahl. 371. 1. betegség az ő lehelete, amely egész népeket tes2 tönkre. Lingg költeményében azzal dicsekszik a Halál, hogy a szörnyű betegség erejével az egész világon uralkodik. 0 előle nem lehet menekülni, mert ő utóiéri a leggyorsabb lovast és a legsebesebb hajót is. S ekkor a régi haláltáncrendek mintájára bizonyos fokú felsorolást ad. A kereskedőt, aki a szerencsés üzlet miatt megelégedetten mosolyog, saját árúiból bújva elő teríti le a ravatalra. A magas vár nem túl magas neki ; az ifjú vér nem túl ifjú ; az egészséges test nem eléggé egészséges ; a jámbor szív nem elég jámbor neki. Akinek ő szemébe néz, akinek megáldja kenyerét és borát, az nem lát többé semmit, nem is éhez semmi mást, csak földet és nem szomjaz mást, mint a mennyei hazát. A nagy kánnak is meg kellett a pestis miatt halnia s Bizánc és Velence is elpusztul leheletétől. 3. Az Everyman-halálalak a népmondák, mesék és egyéb motívumok keretében Ennél az önállóan ritkán fellépő formai változásnál elterjedtebb volt az everyman-haláltáncnak egy másik műfaji eltolódása, amely már nem valamely általános értelmű és jelentésű helyzetben'mutatja be az everyman-halálalakot, hanem konkrét, részleges, határozott jelentésű népmondáknak, meséknek és a költő egyéni motívumötleteinek keretén belüU A mondák különböző korúak es elterjedettségűék és részben a szerelem megszemélyesítőjével, Cupidóval, a bolygó zsidóval, Achasverussal, a bizonyos népmondákban feldolgozott halálratáncolás, a „halálos tánc" motívumával, helyi történeteknek kiszínezésével kapcsolatosak. Két mese is szerepel ebben a műfajban, amely irodalmi tradíciót teremtett : a Grimm-féle „Gevatter Tod' -rtjl és La Fontainenek favágójáról szóló mese., A szubjektív, költői motívumváltozatok nevén az everyman-haláltáncnak azt a megjelenési formáját értjük, amelyben nem az everyman-halálalak, hanem ennek ellenfele, vezetettje, vagy víziószerűen maga a költő kerül oly szimbolikus helyzetbe, amely a Halálra vonatkoztatva különös értelemmel és jelentéssel bÍL' A mondai kapcsolatban fellépő everymanhaláltáncnak is Hans Sachs a megindítója „Der tot mit Cupidone" című költeményével (1546. február 23.). A Halál megjelenik éjjel egy fogadóban és szobát kér. Oldalán hatalmas tegez függ, amelyben gyilkos nyilait tartja. Amikor a fogadós megmutatja a neki szánt egyetlen szobát, amely a zsúfolásig megtelt fogadóban még üres maradt, a Halál a fogasra akasztja tegezét és íjját s ezzel lefekszik pihenni, mert ma sok munkája akadt. Ugyanebbe a fogadóba jött Cupido is éjjeli szállást kérni. A fogadós, minthogy nem állt más hely rendelkezésére, azt a szobát nyitotta ki számára, amelyben a Halál
