Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Smohay András: Franz Anton Maulbertsch művei Székesfehérvárott

A következő mennyezetkép témája, Marin mennybe­vitele Maulbertsch oeuvre-jében a kezdetektől jelen van. 42 Kompozíciójuk tekintetében az 1763-ban a bogoszlói ká­polnába festett, illetve a pápai plébániatemplom egyik meny­nyezetén látható freskók állnak a legközelebb a székesfehér­várihoz. 43 Az ég felé gomolygó felhőkön kitárt karral szálló, ragyogó arcú, szárnyas kerubokkal körülvett Szűz ábrázolá­sában Tiziano invenciójából eredő velencei előképekre is­merhetünk. 44 A képtér középtengelyétől kissé jobbra dia­gonálisan elhelyezkedő koporsót az apostolok veszik körül. A kitárt karú Mária már hatalmas felhőn ülve, angyalok kí­séretében száll az ég felé. Ahogyan a születését ábrázoló ké­pen is feltűnt egy kortárs szereplő - a földi uralkodó -, úgy itt is látható egy, a jelenetbe történetileg nem illő figura, Krisztus földi helytartója, az egyház vezetője, a pápa. Ekkor XIII. Kelemen (1758-1769) ült Szent Péter trónján, felté­telezhetően az ő alakját látjuk a kép előterében térdelni. 45 A csegelyekben megfestett nőalakok - talán Winterhal­der munkái -, ahogyan a születés-freskó melletti pátriár­kák, Máriára utalnak: Rachel, a fáraó lánya, Judit és Eszter az ő ószövetségi előképeiként értelmezhetők. 46 A szentélyben látható mennyezetfreskó jobb felső szé­lén ragyogó látomásként a glóbuszon ülő, bal lábát a hold­sarlón nyugtatja, fénytől átitatott világoskék és fehér színű ruhába öltözött Szűz Mária látiiató kezében liliommal, fe­jén tizenkét csillaggal, mögötte a hatalmas fényes napko­rong. Nem kígyó formájában Mária lábai alatt, de a kép alsó felében bukott angyalként látható a Sátán is, amint a szildák közül éppen lefordul a tátongó, sötét mélységbe. A Sátán mellett lehulló bilinccsel ábrázolt első emberpár, Ádám és Éva látható. A mennyezetfreskó bal alsó sarká­ban lobogó hajú, őszszakállú férfi térdel egy földre helye­zett nyitott könyv előtt: ő Illés próféta. Mögötte hegy ma­gasodik, melyen egy sötét színekkel megfestett alak, a pró­féta tanítványa, Elizeus halad felfelé arcát kezével eltakar­va. Mária és a földi szféra között angyalok szállnak. Acháb király idején Isten büntetéseként évekig nagy szárazság sújtotta Izraelt. Illés, miután megszégyenítette Baál papjait, megjövendölte, hogy eső fog esni a tenger felől. Felment a Kármel hegyére, imádkozott, majd meg­kérte szolgáját, kémlelje a hegycsúcsról a tengert, érkezik-e felhő, de az nem látott semmit. Hétszer ment fel a szolga egymás után, s csak hetedszerre fedezett fel egy aprócska felhőt a tenger felett. Ekkor Illés elküldte Elizeust Acháb királyhoz, hogy jelezze az örömhírt, s hatalmas záporeső keletkezett. 47 1751-ben a svájci Konstanzban P. Germani Cartier és Jacobi Friedrici Bez adta ki két kétrét méretű kötetben a teljes Szentírást. A metszetekkel gazdagon illusztrált Bib­lia képeit Georg David Nessenthaler (1695 előtt - 1736 körül) készítette, feltehetően Augsburgban. A Yarályok könyvének megfelelő illusztrációjánál a székesfehérvári sze­mináriumi templom szentélyének mennyezetképéhez ha­sonló kompozícióban látjuk Illés prófétát és tanítványát. 48 Hogy Maulbertsch ismerhette-e az említett Bibliát és réz­metszetet, nem tudjuk. Más közvetítő is feltételezhető, de a kompozíció hasonlósága egyértelmű. Mária és a kép alsó részében látható Éva kapcsolatának feltárása közelebb vihet a mennyezetkép értelmezéséhez. 49 A téma teológiai tartalmának lényegét tömören foglalja össze az az antifóna, melyet a fehérvári karmeliták is imád­koztak: Paradisa porta per Evam clausa est, & per Mariam Virginem iterum pate facta est, alleluia 5 ® Éva bűne Mária által töröltetett el, aki az áteredő bűn szeplője nélkül fogant. Erre utalnak a Mária ábrázolásánál már felsorolt ikonográ­fiái jegyek: az Immaculata Conception vagyis a Szeplőtelen Fogantatás megtestesítőjeként ábrázolták Szűz Máriát. 51 Az első karmeliták az Institutio primorum monachorum című elmélkedési könyvben azonosították először Illés próféta felhőcskéjét a Szeplőtelen Szűz Mária előképével. A felhő ugyanis a tenger szennyes, sós, ihatatlan vizéből ke­letkezik úgy, hogy a Nap sugarai a tiszta vizet kipárologtat­ják belőle, s a lepárlás után a legtisztább vízből felhő lesz. Ugyanígy Szűz Mária is Ádám bűnös örökségét hordozó ember lett volna, azonban a Mennyei Atya Fia édesanyját, szeplőtelen fogantatása által, az eredeti bűntől mentesnek teremtette; úgy, ahogyan a Nap sugarai a szennyes tenger­ből a tiszta vizet kipárologtatják. Máriára, a bűn nélkül fo­gantatott asszonyra, aki teljes tisztaságában, Isten kegyel­méből méltó volt arra, hogy e világra hozza Isten egyszülött Fiát, a Megváltót, akit régóta várt az egész emberiség. Ezért lett a karmelita teológia szerint Illés próféta sokáig várt fel­hője a Szeplőtelen Fogantatás előképe. 52 Maulbertsch képe zseniálisan ágyazza bele a „hagyo­mányos" eszközökkel megfogalmazott Immaculata Con­ceptio képi típusát a karmeliták teológiai-biblikus rendi vív­mányának ábrázolásába, úgy, hogy közben kölcsönösen kiegészítik és átjárják egymást. Ez bizonyítja, hogy Maul­bertsch skapuláré társasági tagsága nem pusztán formali­tás, hanem művészetében is bizonyosságot nyert hitvallás. A freskó további értelmezéséhez a kulcsot a konkrét képtéren kívül kell keresnünk. Ha a főbejárat felől közelít­jük meg a templomot, akkor a kapun belépve, az előcsar­nokot elhagyva, szemünk a szentélyre szegeződik. A temp­lom egész belső kialakítása a főoltárra irányítja teldntetün­ket, így hangsúlyozva az ott látható fénysugarakat ábrázoló

Next

/
Thumbnails
Contents