Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

készültek ezek az átfestések, kiegészítések a falképek befeje­zése után, talán még Bíró Márton életében. Portréjának és védőszentjének megjelenése Bíróra mint megbízóra, vagy egy olyan másik mecénásra utal, aki nagy tisztelettel emlé­kezett a főpapra. 69 A sümegi falképeket Maulbertsch legnagyszerűbb fia­talkori munkájának értékeli minden kutatója, olyan alko­tásnak, amely teljes életművén belül is az egyik legjelentő­sebb. Kiemelik a sümegi képek kolorizmusát, a festő korai korszakára jellemző pasztelltónusokból alkotott színhar­móniát, életközeliségét, bájos részleteit. Maulbertsch mo­nográfusa, Garas Klára így emlékezik vissza a sümegi fal­képekre, ezen belül is a Körülmetélés-jelenetre: „Ez is bűbájos. Az alakok olyanok egy kicsit, mint egy színpadi jelenetben. Olyan színes, olyan tarka, eseménydús, nem lehet nem odafigyelni. Bár olyasmit ábrázol, amit jófor­mán minden templomban látni, de nem úgy, ahogy más­hol látjuk. Sokkal közvetlenebb, a figurák olyanok, mint egy Mozart opera alakjai. Az egészben van valami Mozart zenével összhangban lévő kedvesség." 70 A falképek har­móniáját, a mindennapi élethez közelített részleteit talán a megrendelő és a festő kapcsolatával, egymásra hatásával lehet magyarázni. Apró utalásokból úgy tűnik, hogy együttműködésük átlépte az általában ilyenkor szokásos határt. Maulbertsch magával hozta feleségét Sümegre, ahol részt vettek a város társadalmi életében, 71 a bécsi mester állítólag jelen volt a templom ünnepélyes felszente­lésén is 1759-ben, 72 valamint, ha igaz feltételezésünk az orgonakarzat portréinak utólagosságáról, akkor a későbbi udvartartásban is előkelő helyet kapott. Bíró Márton nap­lója, megjelent munkái alapján kétségtelen, hogy a sümegi templom Üdvtörténetet megjelenítő teológiai programját ő maga dolgozta ki. Maulbertsch feladata volt mindezt megkomponálni abban a térben, amelyet a falképeknek terveztek. A festő kompozíciói, kompozíciós megoldásai nem újdonságok, előzményeik lényegében a korszak művészetében szinte minden esetben fellelhetők. 73 Amitől mindez más, az a templom teljes egységként kezelt belső tere, a mellékoltárképek kosáríves, panorámaképeket idéző képfelülete, a nézőhöz, szemmagasságához közel vitt áb­rázolások, valamint az egyes jeleneteken megjelenő el­bűvölő részletek, rokonszenves figurák. A mindennapok becsempészése lehetett az egyik olyan pont, ahol találkoz­hatott a püspök és a festő szándéka. Bíró prédikációit gyakran tűzdeli meg a napi életből vett, a mai olvasónak néha talán túlságosan földhözragadtnak, esetleg vaskos­nak tűnő hasonlatokkal. Minden bizonnyal hitt benne, hogy ezek közelebb hozzák hallgatóit a téma megértésé­hez, ahogy hihetett abban is, hogy a falképek életközeli jelenetei is segítik a megértést, saját megfogalmazásában: a jóra való emlékezést. A püspök szabadon engedte alkot­ni a nagy művéhez szerencsésen meglelt festőt, és ez, az alkotás folyamatában megtalált harmónia emelkedett derűje sugárzik a falképekről. A harcos és nehéz természetű püspök létrehozta nagy alkotását, amelyhez az is kellett, hogy élete végén megtalálja az együttműködés hangját a fiatal festővel. Közös szellemi alkotásuk a sümegi falkép­együttes, ahogy az egyetlen kortársi tudósítás sem fogal­maz másként. A veszprémi püspökök életét feldolgozó művében Róka János így emlékezik meg Bíró Márton kapcsán Sümegről: „extruit,perfecitcttque harum supremam Maulpetsiipenicülo ornari fecit". 74 JEGYZETEK 1 Padányi Bíró Márton naplója, Veszprém, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Archívum Episcopatus KI/056. 252. - idézi Kapossy János: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal [KOH], Tudományos-irattár, Kapossy-hagyaték, K 742/71. [továbbiakban: Kapossy-hagyaték] 2 A kronosztikont a napló szerint: Ad duo latéra Cbori kívánta elhelyezni. Jelenleg nem látható az orgonakarzat semelyik falfelületén, de az ehelyütt történt többszöri átfestések miatt elkészültét nem lehet kizárni. 3 Első ismertetése: Kapossy 1930, 177-193. Majd meghatározó értékelése: Garas 1960, 40^4. 4 Bíró Márton egyházi és politikai karrierje 1750-ig töretlenül ívelt felfelé. Ezt jelentős mértékben legelső pártfogóinak, gr. Eszterházy Imre esztergomi érseknek és gr. Batthyány Lajos kancellárnak (1751-től nádornak) köszönhette. Eszterházy veszprémi püspöksége idején kerül Bíró első állomáshelyére 1723-ban, a gr. Batthyány kegyurasága alatt álló bicskei plébániára. Bíró Márton 1750-ben megjelenteti az Enchiridion című munkáját (Enchiridion Martini Bironii Paddni episcopi Weszprimiensis, De fide, haeresiarchis, ac eorum asseclis, ... deque constitutionibus, atque decretis Imperatorum & Kegum, contra dissipatores Catholicae Ecclesiae editis diotrephi seu acatholicis in Hungária commorantibus, ...Jaurini, typis Gregorii Joannis Streibig, 1750), amelv nemcsak a bécsi udvarnál vált ki nemtetszést, de nemzetközi bonyodalmat is okoz. A magyar protestánsok kérésére II. Frigyes közvetlenül a pápához fordult, és végül a könyvet elkobozták. Később sem sikerül Bírónak megjelentetnie. Az Enchidichrion fogadtatására és utóéletére: Pehm 1934, 199-235. 1753-tól pedig két királyi biztosi küldöttség vizsgálta főispáni tevékenységét: Pehm 1934, 248-272. 5 Padányi Bíró Márton egyházszervező és ellenreformációs tevékenysége kétségtelenül nagyon hatásos volt hatalmas, a Dunántúl közel kétharmadát magába foglaló egyházmegyéjében. Ld. Pehm 1934, 113-154, 456^165. Tevékenységének újabb értékelése: Tüskés Gábor ­Knapp Éva: Padányi Bíró Márton és a dunántúli prorestantizmus. Történelmi Szemle 32 (1990) 259-273; Tüskés, Gábor - Knapp, Éva: Ein ungarischer Bischof zwischen Gegenreformation und Aufklärung: Márton Padányi Bíró. Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft zur

Next

/
Thumbnails
Contents