Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

készültek ezek az átfestések, kiegészítések a falképek befejezése után, talán még Bíró Márton életében. Portréjának és védőszentjének megjelenése Bíróra mint megbízóra, vagy egy olyan másik mecénásra utal, aki nagy tisztelettel emlékezett a főpapra.

69 A sümegi falképeket Maulbertsch legnagyszerűbb fiatalkori munkájának értékeli minden kutatója, olyan alkotásnak, amely teljes életművén belül is az egyik legjelentősebb. Kiemelik a sümegi képek kolorizmusát, a festő korai korszakára jellemző pasztelltónusokból alkotott színharmóniát, életközeliségét, bájos részleteit. Maulbertsch monográfusa, Garas Klára így emlékezik vissza a sümegi falképekre, ezen belül is a Körülmetélés-jelenetre: „Ez is bűbájos. Az alakok olyanok egy kicsit, mint egy színpadi jelenetben. Olyan színes, olyan tarka, eseménydús, nem lehet nem odafigyelni. Bár olyasmit ábrázol, amit jóformán minden templomban látni, de nem úgy, ahogy máshol látjuk. Sokkal közvetlenebb, a figurák olyanok, mint egy Mozart opera alakjai. Az egészben van valami Mozart zenével összhangban lévő kedvesség."

70 A falképek harmóniáját, a mindennapi élethez közelített részleteit talán a megrendelő és a festő kapcsolatával, egymásra hatásával lehet magyarázni. Apró utalásokból úgy tűnik, hogy együttműködésük átlépte az általában ilyenkor szokásos határt. Maulbertsch magával hozta feleségét Sümegre, ahol részt vettek a város társadalmi életében,

71 a bécsi mester állítólag jelen volt a templom ünnepélyes felszentelésén is 1759-ben,

72 valamint, ha igaz feltételezésünk az orgonakarzat portréinak utólagosságáról, akkor a későbbi udvartartásban is előkelő helyet kapott. Bíró Márton naplója, megjelent munkái alapján kétségtelen, hogy a sümegi templom Üdvtörténetet megjelenítő teológiai programját ő maga dolgozta ki. Maulbertsch feladata volt mindezt megkomponálni abban a térben, amelyet a falképeknek terveztek. A festő kompozíciói, kompozíciós megoldásai nem újdonságok, előzményeik lényegében a korszak művészetében szinte minden esetben fellelhetők.

73 Amitől mindez más, az a templom teljes egységként kezelt belső tere, a mellékoltárképek kosáríves, panorámaképeket idéző képfelülete, a nézőhöz, szemmagasságához közel vitt ábrázolások, valamint az egyes jeleneteken megjelenő elbűvölő részletek, rokonszenves figurák. A mindennapok becsempészése lehetett az egyik olyan pont, ahol találkozhatott a püspök és a festő szándéka. Bíró prédikációit gyakran tűzdeli meg a napi életből vett, a mai olvasónak néha talán túlságosan földhözragadtnak, esetleg vaskosnak tűnő hasonlatokkal. Minden bizonnyal hitt benne, hogy ezek közelebb hozzák hallgatóit a téma megértéséhez, ahogy hihetett abban is, hogy a falképek életközeli jelenetei is segítik a megértést, saját megfogalmazásában: a jóra való emlékezést. A püspök szabadon engedte alkotni a nagy művéhez szerencsésen meglelt festőt, és ez, az alkotás folyamatában megtalált harmónia emelkedett derűje sugárzik a falképekről. A harcos és nehéz természetű püspök létrehozta nagy alkotását, amelyhez az is kellett, hogy élete végén megtalálja az együttműködés hangját a fiatal festővel. Közös szellemi alkotásuk a sümegi falképegyüttes, ahogy az egyetlen kortársi tudósítás sem fogalmaz másként. A veszprémi püspökök életét feldolgozó művében Róka János így emlékezik meg Bíró Márton kapcsán Sümegről: „extruit,perfecitcttque harum supremam Maulpetsiipenicülo ornari fecit".

74 JEGYZETEK 1 Padányi Bíró Márton naplója, Veszprém, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Archívum Episcopatus KI/056. 252. - idézi Kapossy János: Kulturális Örökségvédelmi Hivatal [KOH], Tudományos-irattár, Kapossy-hagyaték, K 742/71. [továbbiakban: Kapossy-hagyaték] 2 A kronosztikont a napló szerint: Ad duo latéra Cbori kívánta elhelyezni. Jelenleg nem látható az orgonakarzat semelyik falfelületén, de az ehelyütt történt többszöri átfestések miatt elkészültét nem lehet kizárni. 3 Első ismertetése: Kapossy 1930, 177-193. Majd meghatározó értékelése: Garas 1960, 40^4. 4 Bíró Márton egyházi és politikai karrierje 1750-ig töretlenül ívelt felfelé. Ezt jelentős mértékben legelső pártfogóinak, gr. Eszterházy Imre esztergomi érseknek és gr. Batthyány Lajos kancellárnak (1751-től nádornak) köszönhette. Eszterházy veszprémi püspöksége idején kerül Bíró első állomáshelyére 1723-ban, a gr. Batthyány kegyurasága alatt álló bicskei plébániára. Bíró Márton 1750-ben megjelenteti az Enchiridion című munkáját (Enchiridion Martini Bironii Paddni episcopi Weszprimiensis, De fide, haeresiarchis, ac eorum asseclis, ... deque constitutionibus, atque decretis Imperatorum & Kegum, contra dissipatores Catholicae Ecclesiae editis diotrephi seu acatholicis in Hungária commorantibus, ...Jaurini, typis Gregorii Joannis Streibig, 1750), amelv nemcsak a bécsi udvarnál vált ki nemtetszést, de nemzetközi bonyodalmat is okoz. A magyar protestánsok kérésére II. Frigyes közvetlenül a pápához fordult, és végül a könyvet elkobozták. Később sem sikerül Bírónak megjelentetnie. Az Enchidichrion fogadtatására és utóéletére: Pehm 1934, 199-235. 1753-tól pedig két királyi biztosi küldöttség vizsgálta főispáni tevékenységét: Pehm 1934, 248-272. 5 Padányi Bíró Márton egyházszervező és ellenreformációs tevékenysége kétségtelenül nagyon hatásos volt hatalmas, a Dunántúl közel kétharmadát magába foglaló egyházmegyéjében. Ld. Pehm 1934, 113-154, 456^165. Tevékenységének újabb értékelése: Tüskés Gábor Knapp Éva: Padányi Bíró Márton és a dunántúli prorestantizmus. Történelmi Szemle 32 (1990) 259-273; Tüskés, Gábor - Knapp, Éva: Ein ungarischer Bischof zwischen Gegenreformation und Aufklärung: Márton Padányi Bíró. Jahrbuch der Österreichischen Gesellschaft zur