Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

Erforschung des achtzehnten Jahrhunderts 6 (1991) 39-54; Kőszeghy Péter: Padányi Bíró Márton. In: Magyar Művelődéstörténeti Lexikon, VIII. Szerk. Kőszeghy Péter. Budapest, 2008, 478^80. 6 Galavics, Géza: Antonio Galli Bibiena in Ungheria e in Austria. Acta História Artium 30 (1984) 187-194. 7 IIa Bálint - Kovacsics József: Veszprém megye helytörténeti lexikona. Budapest, 1969, 396-397. 8 Sümeg a középkor óta a veszprémi püspök birtoka és a török idők alatt a püspöki székhely is. 9 Pehm 1934, 162. A püspök gyakran celebrált vagy pontifikált a ferences templomban. A rendház krónikájában az elvétel egy másik éppen evvel kapcsolatos - lehetséges oka is megtalálható: „a püspök azért vette el a plébániát, mivel megneheztelt, hogy a rendi kormánytanács levélben intette: mennyire a kolostori élet ártalmára van, ha a templomban püspöki funkciókat végez". P. Takács J. Ince - Pfeiffer János: Szent Ferenc fiai a veszprémi egyházmegyében a 17-18. században. Pápa - Zalaegerszeg, 2001, I, 225-227 - az idézet: 227. 10 Pehm 1934, 162. 11 Kapossy-hagyaték, K 742/4, 742/74, 743/64. A forrásból nem világos, hogy milyen kápolna szentélyének kifestésére vállalkozott Vogmeister. Garas Klára a pesti születésű Wagenmeister 1745-ben készült műveként közli a sümegi r. k. templom szentélyének kifestését. Garas 1955, 260. 12 Kapossy-hagyaték, K 742/9, 742/64", 742/87. 13 Garas 1955, 259. 14 A név számtalan változatban és lehetséges olvasatban található az iratokban az Antesznertól az Amstritterig: Lukcsics Pál - Pfeiffer János: A veszprémi püspöki vár a katolikus restauráció korában. Veszprém, 1933, 107-108. által közölt névváltozatot használom. 15 Veszprém, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Koller-iratok, fasc. 42. No. 8. 16 Kapossy-hagyaték, K 743/63. 17 1757-ben az özvegyét veszik fel az adóösszeírásban. Veszprém, Veszprém Megyei Levéltár, V. 102. h. Veszprém város állami adóalap összeírásai 1757, 24. p. 18 N. Mészáros Júlia: Festészet Győrött a XVTI-XVÜT. században. Győri festők. Győri Tanulmányok 12 (1992) 125-138. 19 Nag)' valószínűséggel Schallerhez köthető a zirci templom festésének befejezése Wagenmeister halála után. 20 Nem ismert, hogy Maulbertsch mennyiért vállalta a sümegi falképek megfestését, de tudjuk, hogy a bécsi piaristák templomának kifestését ingyen is vállalta volna. 21 Hornig Károly: Padányi Bíró Márton veszprémi püspök naplója. Veszprém, 1903, 91. 22 Pehm 1934, 170-171. 23 Pehm 1934, 84. 24 Veszprém, Veszprémi Érseki és Főkáptalani Levéltár, Archívum Episcopatus Protocol! Eppale 9. köt. 279. p. 25 Aggházy 1937, 23. 2* Aggházy 1937, 62-65. 27 Legtöbbet róla Magyar Katolikus Lexikon, II. Szerk. Viczián János. Budapest, 1993, 716. 28 A zirci Szent Kereszt-mellékoltár képe szignált, datált: Felix Anton Schaeffner Inven. etpinxit Pragae 1753. A sziléziai származású Felix Anton Schefnerhez (1701-1766) bizonyosan heinrichaui (Heniyków), sziléziai anyakolostoruk közvetítésével jutottak el a zirci szerzetesek. 29 Dubniczay élete vége felé lemondott kanonoki rangjáról, Zircre költözött, és konfráter lett. Aggházy 1937, 63. 30 Pehm 1934, 164-165. 31 Dénesi Tamás: Kultusz és egyházi irányítás. A Szentháromság tisztelete a 18. századi veszprémi egyházmegyében. In: Portré és imázs. Politikai propaganda és reprezentáció a kora újkorban. R. Várkonyi Ágnesnek egy jeles nap örömére tanítványaitól. Szerk. G. Etényi Nóra Horn Ildikó. Budapest, 2008, 94-124. 32 A kinyomtatott prédikáció tartalmazza a kongregáció szabályzatát is, amely lényegében megegyezik a veszprémi egyházmegyei társulatoknak előírtakkal: [Padányi] Biró Márton: Fenekeden és ki merithetetien mélységű Isteni titkoknak Kis-Oskoláia ... Tisztelendő Bíró Márton Bicskei Plébános által a' Fölséges királyi Magyar Udvar, és sok tekéntetes urak s- népek előtt mondatott Perdicatio ... Nyomattatott Budán, Nottenstein János György által, 1728. Esztendőben. 33 Padányi Bíró Márton: Angyali társaságnak szövetsége vagyis Az aitatos keresztény Lelkeknek segedelmekre, vigasztalásokra, és bóldogításokra figyelmező Szent Háromság Egy Örök Istennek Hármas Ditsiretc, ugy - mint az Istennel uralkodó Mennyei, Ditsőült Lelkeknek, Isteni Ditsiretek által, a' földi emberekkel közöltetett három tizedes Angyali Olvasója, mellynek gyakorlására sok szép Lelki Énekkel, aitatos Imádságokkal, Elmélkedésekkel, Keresztényi tökélletességnek, tudománynak, és kötelességnek magyarázatival, és a' Kristus Jésus érdemeinek véghetetlen gazdagságú Tárházának bővségébül vett lelki kintsekkel, avagy tellyes és más közönséges bútsúkkal, Mindeneket ugyan, de leg- inkább Az önnön Megyéjében Lévő Tulajdonit ösztönzi, szoktattya, és édesgeti Méltóságos Padányi Bíró Mártony, veszprémi püspök. Győr, Streibig Gergely, 1754. 34 1750. november 14-én XTV. Benedek pápa búcsút engedélyez a veszprémi egyházmegyében a Szentháromságot tisztelő híveknek. Pehm 1934,442. 35 Maulbertsch dolgozott a rend egyik bécsi templomában (Jesuitenkirche am Hof) 1753-1754-ben, valamint Haberditzl szerint a győri jezsuitáknál, ahol - szemben más szakirodalmi feltételezésekkel - nem C. F. Sambach lehetett Paul Tróger segédje, hanem Maulbertsch. Haberditzl 1977, 83-86. 36 Közvetítőként még elképzelhető a megbízó és a festő között a püspök bécsi ágense, Bernáth György is. Bíró levelezésben állt Bernáthtal, ismerjük a püspöknek egy olyan levelét, amelyben a sümegi templomkripta építkezéseiről számol be. Bernáth minden bizonnyal Zala megyei nemesi családból származott, 1746-1780 között Bécsben kamarai ágens, de a magyar kancelláriánál is dolgozott, és Zala vármegye táblabíróságának ülnöke is volt. Bajzám József első tanúja püspöki processusíníl 1777-ben. Tanúvallomásából kiderül, hogy személyes kapcsolatok és tapasztalatok fűzik az egyházmegyéhez. Fallenbüchl Zoltán: A Magyar Kamara tisztviselői a XVIII. században. Levéltári Közlemények 40 (1970) 331. Nyikus Norbert: A veszprémi püspökség állapota Bajzáth József püspökségének kezdetén, 1777. Egyháztörténeti Szemle 7 (2006) 110-125. 37 Koppány 1993, 47^9, 177. 38 A templom 1937-1938-as restaurálásával kapcsolatos iratok, valamint az azt megelőző fényképek alapján nyilvánvaló, hogy a szentély-végfal két ablaka ekkor kapta meg jelenlegi formáját és kifestését. 1937 előtt ehelyütt a jelenlegivel megegyező szélességű, de mélyebb ablak volt, amelyeket 1869-ben alakíthattak ki (ld. 68. j.). A jelenlegi ornamentális festésen is egyértelműen látszik - ezt az írott források is megerősítik -, hogy eredetileg a szentélyben is körablakok voltak. A körablakok kizárólagos alkalmazása sugallja a kör szimbolikus jelentésrétegeit is, ahogy bizonyosan nem véletlen a boltszakaszok hármas száma sem. 39 Koppány 1993, 47^8. 40 Ennek a folyamatnak a rekonstruálását kíséreltem meg levéltári források alapján a tihanyi bencés kolostor 1750-es évek környéki építkezéseinél, ahol a pallér a korábban a sümegi templom építészének tartott Tiethard József volt, míg az építész nevét nem árulják el a források. Ld. Haris 2007, 21-33.