Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

Deo, hanem a kép feletti kartus kronosztikonjában. A felirat a Szűztől született Megváltó megérkezését ünnepli, míg a szöveg utolsó sora, amely már magán a képen található, vég nélküli uralkodását hirdeti.

53 A kartus helyett a képre felírt utolsó sor egyértelműen a kép két térsíkjának elkülönítésére szolgál, a Pásztorok imádása előterében ugyanis ismételten megjelenik a jászolban fekvő Jézus az őt melegítő állatokkal körülvéve. A szemközti oldal mellékoltárára egy ritkábban ábrázolt jelenet, Krisztus körülmetélése került. A belső térben játszódó cselekmény középpontja a gyermek Jézus, akit körbeállnak a szertartáshoz készülődő papok, a segédkező gyerekek és énekesek. A képen ismét egy felirat bukkan elő, de szemben az előzőn lévő kronosztikonnal, ez nem tekinthető másnak, mint festői játékosságnak. A Jézus feje fölött lévő könyv mögül kibukkanó puttó szájából tükörírással jelenik meg a mondat: Nomen ejus est Jesus. Az oltár lépcsői előtt magányosan térdepel az áldozatvállalás engedelmességét vállaira vevő Szent József. A festményt ismét az égi szféra zárja: középütt fényes gömbben IHS monogram hirdeti a Megváltót, akire a kép kronosztikonja is utal;

54 de jelentésének legfontosabb eleme - a felette lévő boltszakasz képe által is erőteljesen hangsúlyozva - az Istennel kötött első szövetség megjelenítése. A boltozat Mennyországából egy angyal repül ki az evangéliumi oldal felé, kezében a körülmetélés kését tartva. Az angyal és a mellékoltár között a legelső körülmetélés re utaló ábrázolás jelenik meg (Ter 17,11-28.). Egy háromszög-kompozíció fogja össze Mózes törvénytáblákat felmutató, illetve Sára és a csecsemő Izsák, valamint Ábrahám Izmaellel alkotott elkülönülő csoportjait. A második boltszakaszt gazdagabb architektúra-festése emeli ki a mennyezet többi részéből. A két oldal felé diadalkapukkal lehatárolt középrész szinte teljesen üres, messziről csak három folt látható rajta, ebből kettő kétségkívül nem is más, mert az elsötétült Napot és Holdat jelképezi. A harmadik folt az üstökös, benne a gyermekkel, a Fiúval. A betlehemi csillag vezeti a boltozat jobb oldalán lovagló három napkeleti királyt Jézushoz, majd megérkezésük utáni hódolatukat láthatjuk a mellékoltáron. A sokszor ábrázolt jelenet felépítésében Maulbertsch a tradíciók szerint, a kép bal oldalán jeleníti meg Máriát, ölében a Ids Jézussal, csak a többi szereplőt rendezi át a hosszú és keskeny felületnek megfelelően. Ahogy a kronosztikon mondja, itt az istenség testben való megnyilvánulásának vagyunk tanúi, de a jelenet háttérében ott a tragédia, a Betlehemi gyermekgyilkosság.

55 A kép jobb oldalán, mélyen az idilli jelenet mögött ábrázolt esemény vetíti előre a mellékoltár szemközti oldalon lévő párját: a Keresztrefeszítést. Erre utalt a boltozaton az eltakart Nap és Hold, valamint a mellette megjelenő kísérő képben egy sokalakos stációjelenet: a kereszttel eleső Krisztus és a kereszt szárát már megemelő Cyrenei Simon. A hajó északi falának középső oltárán, a sötét ég alatt, a középtengelyben lévő megfeszített Krisztus haldokló alakja osztja vizuálisan és tartalmilag is két részre a képet. Jobb oldalon a kivégzők, közöttük egy fehér lovon ülő díszes páncélú katona és mellette az ecetes spongyát felnyújtó meztelen férfi dinamikus csoportja képezi a cselekvő hatalmat, míg baloldalt Mária, János és Mária Magdolna fájdalomtól összetört alakja - a kronosztikon által is aláhúzva - a Megváltó szenvedéseiben való részvétel megtestesítői.

56 A festmény előterében, attól teljesen elkülönült zsánerjelenetként, a drámai cselekményre mit sem figyelő, érzéketlen, Jézus köntösére kockát vető katonák. Franz Anton Maulbertsch: Krisztus feltámadása, 1758. Sümeg, plébániatemplom, mellékoltárfreskó