Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

A hajó szentély felé eső utolsó, harmadik boltmezőjének közepén ismét kivilágosodik a mennybolt, a felhők mögül kibukkan a Nap, és az Atya, a Fiú után előtűnik a Szendélek. A boltozat lecke oldalán már a feltámadt, tizenegy tanítványa előtt megjelenő Krisztust látjuk, míg a mellékoltár magát a Feltámadást örökíti meg. A kőből faragott sírládából fényárban emelkedik ki a szinte anyagtalannak tetsző győzedelmes Megváltó. A középpontot a sírláda átlósan komponált tetejét tartó angyal alkotja, alakjával elválasztva a földi és égi világot. A nézőnek háttal, mesteri alulnézetben komponált figurájának egyik oldalán a sírhoz közeledő nők, másik oldalt a sírt őrző két katona. A kép felirata nemcsak a feltámadás bizonyosságát hirdeti, de utal a boltozati kísérő képre: Krisztus téríteni küldi apostolait.

57 A boltozat másik oldalán a Szentlélek eljövetelének jelenete található, az a pillanat, amikor a pünkösdkor egy jeruzsálemi házban összegyűlt Mária és az apostolok feje fölött zúgás és szél támad, „majd lángnyelvek lobbantak és szétoszolva leereszkedtek mindegyikükre. Mindannyiukat eltöltötte a Szentlélek", amely galamb képében ott látható a boltozat közepén (ApCsel 2,1-4:). Ugyancsak pünkösdi eseményt, az egyház - Bíró Márton olvasatában a római katolikus egyház - létrejöttét szimbolizálja az utolsó mellékoltár képe: Szent Péter első prédikációja. A képet, számtalan mellékalakja ellenére, teljesen uralja Péter lendületes, átszellemült, igét hirdető figurája. Feje fölött ismét látjuk a lángnyelveket, ahogy a mögötte lévő vagy inkább csak sejthető alakok felett is megjelennek ezek az apostoli attribútumok. A lángnyelvek forrásaként fent lebeg a Szentlélek, kiegészülve egy angyallal és az általa tartott könyvvel, az evangéliummal, a győzelmes hírrel Jézus Krisztusról és az általa történt megváltásról. A kép előterében a legkülönbözőbb korú, nemű, bőrszínű és társadalmi rétegből származó hallgatók csoportjai már az egyetemes emberiséget jelképezik - ahogy a kronosztikon fogalmaz - „Isten nagy tetteinek" szétterjedését a világban.

58 A szentély falképeit a diadalív felirata készíti elő: SEMPTTERNA SALVSAC BENEDICTIO NOSTRA / CHRISTE EN ASCENDIS IN ALTVM / ITAQVE COELOS ASCENDENS NOSTRI MISERERE / ET TRAHE NOS POST TE.

S9 A boltozat illuzionisztikus kupolába foglalt mennyországában az Atya jobbján még üres a trón, de az örömteli gomolygásban mindenki a Fiú érkezését várja. Itt a Szentháromság-ábrázolások gyakran használt típusa jelenik meg, a Fiú hiánya alig észrevehető, a kompozíciós egyensúlyt az üres trónjára vetett súlyos brokátpalást (a föltámadt Krisztus bíborköpenye) teremti meg. A szentély végfalán falazott architektúra emeli ki a főoltár középső jelenetét, a Mennybemenetelt. A festmény szó szerint követi az Apostolok cselekedeteiben található sorokat, a mennybe emelkedő Jézus alatt a csodálkozó apostolokat és a két, fehér ruhába öltözött angyalt, aki magyarázatot ad a tanítványoknak (ApCsel 1,6-11). A triptichonszerűen megfogalmazott oltár két szélső képe a sümegi falképek talán legeltérőbben meghatározott témájú ábrázolása. Leginkább az az értelmezésük fogadható el, miszerint az oldalsó képek az egyházi és világi hatalom hódolatának szimbólumai. Baloldalt Mária központi alakját a tizenkét apostol veszi körül, akik attribútumaik és a többi falképen látható fiziognómiai jegyeik alapján egyértelműen azonosíthatók.

60 Péter a kulcs mellett már a pápaság jelképeivel jelenik meg, a hivatalos egyházat szimbolizálva. A jobb oldalt díszes világi ruhába öltözött alakok és a világi hívságokra utaló jelek töltik be. Mindkét oldal szereplői azonban Krisztus mennybe emelkedő alakja felé fordulnak, határozottan kifejezve Bíró Márton szándékát, hogy mindkét oldalt a Krisztusba vetett hitnek kell vezérelnie, hisz értünk támadt fel, elhozva számunkra az üdvösséget.

61 A gondolatot a Mennybemenetel képe felett, a boltozaton a kinyilatkoztatás őrzője, Ecclesia alakja teljesíti ki, lezárva a hajó utolsó mellékoltárának képénél induló és a szentély két oldalán megjelenő egyházatyák által megtestesített gondolati egységet. Festett fülkékben, a katolikus egyház pilléreiként a nyugati egyházatyák: Szent Ágoston, Szent Ambrus, Szent Jeromos és Nagy Szent Gergely robosztus, márványszobrot utánzó alakjai állnak. Az orgonakarzat falképeivel Bíró püspök ikonográfiái programja látszólag nem folytatódik. A szentély felől viszszanézve, a karzat hátfalát az angyalok karával övezett Szent Mihály arkangyal mérleget tartó figurája uralja, a karzat ablakában lévő kartus kronosztikonja pedig a Szentháromságot dicsőíti.

62 A boltozaton, a Maiestas Domini típusában az Atyával egylényegű Fiú jelenik meg. A világmindenséget szimbolizáló gömbön trónoló Isten körüli mandorlában egy újabb felirat tűnik fel, dicsőítésére szólítva fel minden „égi és földi kórust".

63 Mintha egy Utolsó ítélet-ábrázolás felső részét látnánk a képen, Szent Mihály alatt azonban nem az ítéletre váró lelkek, üdvözültek vagy kárhozottak csoportjai jelennek meg,

64 hanem Padányi Bíró püspök térdeplő, kezét imára kulcsoló alakja és a környezetében élő nemesek, papok, tisztviselők és szolgálók. A szokásjognak megfelelően a templom lecke oldalára kerültek a férfiak, akiknek portré jellegű figurái az oldalfalat is megtöltik, míg a lecke oldalon az asszonyok és a gyermekek láthatók. Ezt az ábrázolást kiegészítik az evangéliumi oldalon, az oldalfalon, a püspök által emeltetett épületek látképei.

65 A karzat portréival kapcsolatban már