Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete

Irodalom: Wiener Zeitung no. 22, 1787. 17. März (Garas 1960, dok. CXIII); Wiener Zeitung no. 77, 1790. 25. Sept., 2491 (Garas 1960, dok. CXXTI); Füssli III, 802; Weigel I, IX, no. 10.331 ; Nagler VIII, 467; Heller 1850, 438; Le Blanc II, 627; Wurzbach XVII, 139; Thieme - Becker XXIV, 276; Pigler 1956, II, 519; Kat. Wien 1956, 17, kat. 39, 40; Garas 1960, 226, kat. 326, 277. kép; Garas 1974, 110, 235, 259, 74. kép; Kat. Wien 1974, 114, kat. 148 (Strobl, Alice), 102 (Bushart, Bruno); Haberditzl 1977, 423-125, 560, 245. jegyz.; Kat. Langenargen 1984, 138, 12. kép; Bushart 1993, 54; Bushart 1994, 128, 126. o. kép; Kat. Langenargen 1994, 256 (Hosch, Hubert); Kat. Langenargen 1996, 262-263, kat. A 7 (Setzer, Katharina), 264 (Garas, Klára); Setzer 1996, 203-204; Lemmens 1996, 153-154, 80. kép; Dachs 1998b, 7, 16. jegyz.; Dachs 2003,

1, 113, 114, 132, 276, kat. 129, II, 409. kép; Haberditzl 2006, 318-320, 303. kép. A vásártér összetákolt színpadán elegáns öltözetű csodadoktor, a korabeli színházi irodalom jellegzetes figurája árulja portékáját: kuruzslószerekkel teli tasakjait és üvegcséit. Háta mögül talán kígyókkal felszerelkezett üzlettársa, talán potenciális vásárlója hajol érdeklődve előre, az elé tartott zacskót vizsgálva. A dobogó feletti sátortetőről a „doktor" pecsétes diplomája és két kígyó cégér gyanánt szolgáló teteme csüng. A középen ugrándozó, kalapját lóbáló alak láthatóan a szerek gyógyító, erőt adó hatását hivatott demonstrálni. A képtér jobb oldalát kitöltik a részben különböző bajokkal küszködő szemlélődök, akik között már vevő is akadt: egy nő épp lead egy tasakot a dobogóról egy lent várakozó asszonynak. A színpad jobb szélén „fogorvos" működik; lent, a képmező jobb sarkában egy szintén kezelésre (és bátorításra) szoruló fiú kuporog. Balra, a háttérben csintalankodó suhancok talán a sátor mögötti éléskamrát dézsmálják, kihasználva a forgatagban kínálkozó alkalmat. A dobogó bal szélén álló asztalnál egy kalapos fiatalember - nyilván a „vállalkozás" kasszása - ücsörög, előtte pénzes ládika és az áru egy-egy mintadarabja. Az asztalról lelógó függőpecsétes papírlap hátoldaláról áttetszik Maulbertsch tükörírással írt vallomása, miszerint a lap a rézkarc műfajával való első (autográf) próbálkozásának terméke. Maulbertsch talán a II. József uralkodása idején ritkuló egyházi megbízások csökkenése miatt szentelt nagyobb figyelmet a rézkarc műfajának, feltehetően apósa, Jakob Matthias Schmutzer tanácsára. A kompozíció augsburgi festményváltozata talán a fordított állású (és így több balkezes figurát szerepeltető) rézkarc tervezete, valószínűbben azonban csupán előzménye (Id. kat. I. 28.). E. A. I. 58. A kukucskáló ládika („Der Gucldcastenmann") / The Raree Show (The Peepshow Man) 1785 saját kezű rézkarc, hidegtűvel, 324x393 mm Franz Xaver Stockei (Wien) kiadása Jelezve balra, lent: A. Maulbertsch Budapest, Szépművészeti Múzeum, ltsz.: 1915-204 Irodalom: Füssli III, 802; Weigel I, IX, no. 10.331; Nagler VIII, 467; Heller 1850, 438; Le Blanc II, 627; Wurzbach XVII, 139; Thieme - Becker XXIV, 276; Pigler 1956, II, 536; Kat. Wien 1956, 17, kat. 41; Garas 1960, 142, 225-226, kat. 325, 278. kép; Bushart 1964, 163; Garas 1974, 110, 246, 248, 259, 75. kép; Kat. Wien 1974, 114, kat. 149 (Strobl, Alice), 103 (Preiss, Pavel); Haberditzl 1977, 425, 560, 245. sz.; Kat. Langenargen 1984, 138, 13. kép; Bushart 1993, 54, 7. kép; Bushart 1994, 128, 127. 0. kép; Kat. Langenargen 1994, 256 (Hosch, Hubert); Kat. Langenargen 1996, 266-267, kat. A 8 (Setzer, Katharina), 268 (Fehr-Lemmens, Nina); Lemmens 1996, 151-153, 78. kép; Setzer 1996, 203-204; Dachs 2003, 1, 113, 114, 132, 274-275, kat. 128, II, 411. kép; DaCosta Kaufmann 2005a, 28, 14. kép; Haberditzl 2006, 320, 304. kép. I. 58. A dobogóra állított kukkolóláda függönyét épp elhúzó vásári képmutogató arcának hamiskás kifejezésével mintegy sejtetni látszik a rejtett látványosság erotikus-pikáns jellegét (Setzer 1996, 204). (Feltehetően erre utal a függöny mögül előbukkanó, meztelen csecsemőt tartó bábu figurája, és talán a láda felett függő plakáton látható emberpár