Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete

I. 41. Franz Anton Maulbertsch műhelye / Workshop of Franz Anton Maulbertsch Mária látogatása / Visitation 1790-es évek / 1790s olaj, vászon, 113 x 73,4 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 2008.3 M Proveniencia: Vétel magántulajdonból, 2008. Irodalom: Közöletlen. A „galéria-méretű" olajkép a szombathelyi főoltárkép középrészének parafrázisa, illetve a közös előzményként felfogható korai Vizitáció'-kép (kat. I. 40.) műhelymásolata. Talán Maulbertsch 1790-es évekbeli segédje, Martin Michl (?-?) munkája. J. A. I. 42. Mária születése / Birth of the Virgin Mary 1790-es évek / 1790s olaj, vászon, 220 x 162,5 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: L 5.094 Proveniencia: A gyöngyösi ferences kolostorból. Irodalom: Mojzer 1982, 463. sz. (Leicher?); Kat. Langenargen 1984, 135, 8. kép (Maulbertsch); Jávor Anna: Leicher, Tabota és Cimbal Martonvásáron. Művészettörténeti Értesítő Z9 (1990) 206; Bálázóvá, Barbara: Maulbertsch alebo Leicher? K dvom barokovy oltárnym vyzdobám frantiskánskeho kostola v Krcmnici. Galéria - Rocenka SNG 2002, 56, 8. kép; Dachs 2003,1, 345, II, 100, 602. kép (Leicher?); Bálázóvá, Barbara: Franz Anton Maulbertsch in der Slowakei und seine Altarbilder fur die Franziskaner in Kremnica. In: Hindelang - Slavícek 2007, 123, 128 Az erősen besötétedett, felületének nagy részén megégett festmény 1974-es restaurálásáig ismeretlen volt a művészettörténészek számára. Először Mojzer Miklós, mint a legkésőbbi Maulbertsch-művekkel rokon festményt, feltételesen Felix Ivo Leicher munkásságához kapcsolta és az 1790-es évekre datálta. Később Garas Klára Maulbertsch 1.42. győri és vranovi oltárképeihez hasonlítva a festő és műhelye munkájának gondolta, és keletkezési idejét az 1770-es évekre tette. Jávor Anna is feltételesen, mint „majdnem Maulbertsch"-et, Leicher életművébe sorolta a képet a körmöcbányai ferences templom rokon stílusú Assisi Szent Ferenc stigmatizációja-főoltirképével együtt. Utóbbiról Barbara Bálázóvá levéltári kutatásai kiderítették, hogy Maulbertsch műve 1795-ből; később a képen a szignatúra is előkerült. Az adatokból az látszik, hogy a körmöcbányai oltárképek és a gyöngyösi festmény szorosan összefüggenek. Maulbertschet több ízben is foglalkoztatta Eszterházy Károly egri püspök, adatok szólnak gyöngyöspüspöki művéről 1792-ből és 1793-ból, egy Felsőtárkányba készített oltárképvázlatáról 1792-ből (Garas 1960, 275; MMT Heves I, 365.), és ebben az évben szerződött az egri líceumi kápolna mennyezetének kifestésére is (Garas 1960, 274). Nagyon