Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete
valószínű, hogy Maulbertsch a gyöngyösi ferences kolostor, illetve annak prefektusa közvetítésével jutott a körmöcbányai munkához, ahol csak a főoltárképet és a Kálvária-oltárképet tudta megfesteni, halála miatt további munkáját Leicher végezte el. A sajnos súlyosan megrongálódott Mária születése-kép stílusa talán leginkább a Kálvária-oltárképével rokonítható. A sötét háttér előtt nagyjából szimmetrikus kompozícióban elhelyezett figurákat puha fény emeli ki. A festményt meleg, bensőséges és ünnepélyes hangulat jellemzi; Szent Anna és a nőalakok arca a Kálvária-oltárkép Mária és Mária Magdolna-arcaira rímel. B. Zs. I. 43. Mária látogatása / Visitation 1791-1792 olaj, vászon, eredeti méret: 853x410 cm Restaurálás alatt; kiállítva a kb. 10 m 2-es középrész: 330x385 cm Szombathely, Püspökség, kölcsön a Magyar Nemzeti Galériában Proveniencia: A szombathelyi székesegyház főoltárán 1806-1945. március 4-éig; Budapest, Szépművészeti Múzeum 1964—1974. Irodalom: Kapossy 1922, 58-59; 104-106, Géfin 1943, 47, képpel; Garas 1955, 92, 199, 234; Garas 1960, 228, kat. 364; Garas 1974, 124, 249; Sül 1977, 127-128, 144, 146; Dachs 2003,1, 285, kat. 154; Jávor 2007, 106-107, 118, képpel; Jávor 2009b 152, 160. A szombathelyi székesegyház az 1665-ös püspöki alapítású, 1792-ben lebontott várkápolna patrocíniumát örökölte: Erzsébetet látogató boldogságos Szűz. Szily János püspök ennek megfelelően Vizitáció'-képet rendelt a főoltárra Maulbertschtől 1791 tavaszán, és az első bemutatott vázlat alapján, május 27-én meg is kötötték rá a szerződést két másik oltárképpel együtt. Az óriási méretű főoltárképért 100 aranydukát, azaz 450 forint honoráriumot kért a festő. Elsőként mégis a mellékoltárképekhez kezdett, mivel ehhez a műhöz külön kellett vásznat rendelnie Felső-Ausztriából. Annak megérkeztét 1792 tavaszán jelentette, amikor is egy kompozíció-változatot is megküldött Szilynek (kat. I. 32.). A főoltárkép mégsem annak alapján készült el, hiszen itt az elrendezés fordított, Mária balról érkezik Erzsébethez. 1.43. A nagy barokk példák közül Maulbertsch Francesco Solimena nápolyi oltárképéhez fordult, annak sémáját bővítette, kombinálta saját korábbi, váci Vizitáció :-képével, amely Jean Jouvenet (1644-1717) kompozícióját dolgozta fel 1770-ben. Lukács evangéliuma szerint (Lk 1,36-39) Mária az angyali üdvözlet alkalmával idős rokona, Erzsébet terhességéről - Keresztelő Szent Jánossal - is hírt kapott, és férjével, Szent Józseffel együtt elindult látogatására. Zakariás házánál történik a találkozás, amikor Erzsébet Máriában az Úr szülőanyját ismeri fel, Mária pedig hálaimát mond ennek bizonyosságáért (Magnificatanima mea Dominum). A barokk festészet városias, épített környezetbe, magas lépcső tetejére helyezte a misztikus jelenetet, és nagyszámú közönséggel népesítette be. A szombathelyi főoltárképen alant megjelenő zsáneralakok részben már a pannonhalmi
