Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)

Haris Andrea: „Istae fabricae a Martino". Padányi Bíró Márton és a sümegi templom falképei

ben a püspök és a festő mozgott, több ponton is metszik egymást. Az egyik lehetőség, hogy a főpap Bécsben járván látta a piaristák Maria Treu-templomának frissen elkészült falképeit. Lehetséges, de kétséges lehetőség. Azért nem kizárt, mivel naplója tanúsága szerint bizonyosan többször is megfordul a császári székhelyen a falképek 1753-as elkészülte után.

21 Azonban 1752-1758 között nagyon feszült, mondhatnánk ellenséges a piaristák és a püspök viszonya, a rendnek a veszprémi várban, a püspöki székhely mellett történt telekvásárlási ügyletei miatt.

22 Ebben az időszakban nehezen képzelhető el, hogy a piarista rend közvetítsen Bíró és Maulbertsch között. A másik lehetséges kapcsolat a zirci ciszterci templom főoltárképe, amelv 1754ben került jelenlegi helyére. Bíró Márton jó viszonyt ápolt a zirci rendházzal, még nagyprépost korában „gyakran keres és talál lelki enyhülést Zircen".

23 Tudjuk, hogy meghívást kapott a templom 1752-es felszentelésére,

24 és hogy 1754-ben a zirci oltárképet - valamint a főoltár szobrászi részét is - kanonokja, Dubniczay István adományából fedezték a ciszterek.

25 A hantai préposti címet is viselő Dubniczay éneklőkanonok neve a pápai pálos templom kapcsán már építészként is felmerült a hazai szakirodalomban.

26 Annak ellenére, hogy részleteiben még felderítetlen életpályája,

27 annyi megállapítható, hogy személye mindig kiváló alkotásokkal összefüggésben merül fel a Dunántúlon. A kanonokról feltételezhető, hogy nemcsak finanszírozta, hanem ismeretségi körében meg is kereste a zirci főoltárkép festőjét. Valószínűsíti ezt a feltételezést, hogy egy évvel korábban, 1753-ban a zirciek - minden bizonnyal anyakolostori kapcsolataikat felhasználva - Prágában vásároltak oltárképet Felix Anton Schefflertől.

28 Dubniczay és Bíró azonban 1737 óta, Dubniczay préposti kinevezése óta, ellenséges viszonyban álltak. A kanonok erősödő zirci kötődései

29 eltávolították a püspököt a ciszterci rendtől, és a rend is nagyon nehezményezte birtokain a püspöki joghatóság elismertetésére tett lépéseit.

30 A harmadik számításba vehető kapcsolat szintén egy szerzetesrend, mégpedig a jezsuitáké. Bírónak a rendhez való kötődése diákéveiig vezethető vissza, munkássága sok ponton kapcsolódik a jezsuita szellemiséghez és tevékenységhez. Közismert Padányi Bíró Márton Szentháromság-kultusza, melynek különleges tiszteletét rendelte el egyházmegyéjében, püspöki kinevezésének szinte első pillanatában.

31 A minta a jezsuiták által alapított budai Szentháromság-kongregáció volt, amelynek megalakulásakor, 1725-ben Bíró Márton mondhatta el az ünnepi prédikációt.

32 A püspök a kultusz dunántúli elterjesztésére társulatok alapítását írja elő espereseinek, körmeneti szobrok meglétét rendeli el minden plébániatemplomában, de mindenekelőtt összeállítja az Angyali olvasót, ezt a több kiadásban, a magyar mellett német és horvát nyelven is megjelenő, a Szentháromság imádására szolgáló énekgyűjteményt, melynek előírás szerinti recitálásakor a földi halandók ugyanolyan szüntelenül dicsérik Istent, mint az angyali karok a mennyben. A könyv barokk körmondattal megfogalmazott címének utolsó sora árulkodó: „önnön Megyéjében Lévő Tulajdonit ösztönzi, szoktattya, és édesgeti Méltóságos Padányi Bíró Mártony".

33 Padányi egy főként protestáns vallású egyházmegyét örökölt, ezért a reformátusok és az evangélikusok által is ápolt Szentháromság-kultuszt, hasonlóan a jezsuitákhoz, alkalmas ellenreformációs eszköznek vélte.

34 Bár egyházFranz Anton Maulbertsch: Regisi Szent Ferenc megdicsőülése, 1753-1754. Bécs, Am Hof jezsuita templom, Regisi Szent Ferenc-kápolna, a boltozat freskójának részlete