Jávor Anna - Lubomír Slavícek szerk.: Késő barokk impressziók, Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) és Josef Winterhalder (1743-1807) (A Magyar Nemzeti Galéria kiadványai)
Katalógus - I. 1-59. Franz Anton Maulbertsch (1724-1796) fényfestészete
E két főalak alatt félkörben helyezkednek el az asszonyok, katonák, hátrébb az üres sírt szemlélő apostolok, a lépcső íve is ezt hangsúlyozza, fent az oltárkép félköríves lezárása felel rá. Ez az ovális kompozíciós keret a falképen erőteljesebben érvényesül. A figurák elrendezése a vázlaton és freskón közel megegyező, de a térben való elhelyezésük, téralkotó szerepük különböző. A vázlat furcsa, barlangszerű tere, benne az alakok elhelyezkedése kevésbé meghatározott, bizonytalanabb. Bruno Bushart megfigyelése szerint az előtanulmány a feltámadás élményének félelmetes voltát, a földi halál éjszakájából való kitörés pillanatát akarja inkább ábrázolni, míg a falkép a Megváltó megdicsőülését hangsúlyozza. Legfeltűnőbb és gyökeres különbség vázlat és freskó között a színezés. A freskó aranylóan ragyogó színeivel és fényeivel szemben a vázlat jellemzően sötét tónusú, barnás-vörös, amelyből visszafogottan fénylenek ld az átló mentén elhelyezkedő alakok. Mozgalmassága így is feltűnő, a mozdulatok heve, a sírlapot tartó angyal lobbanékonysága, a sírjából kiszálló diadalmas Krisztus lendülete magával ragadja a szemlélőt. B. Zs. I. 15. Szent István koronafelajánlása / King Saint Stephen offering his crown to the Virgin Mary 1772-1774 olaj, vászon, 30,8 x 19,3 cm Budapest, Magyar Nemzeti Galéria, ltsz.: 6332 Proveniencia: Schatz Gusztáv ajándéka a Szépművészeti Múzeumnak 1929-ben. 1974-től a Magyar Nemzeti Galériában. Irodalom : Hoffmann Edith: A felajánlás a Szent István-ábrázolásokon. In: Lyka Károly Emlékkönyv. Szerk.: Petrovics Elek. Budapest, 1944, 181; Kat. Budapest (Garas Klára) 1974, 17 (Vinzenz Fischer?); Mojzer 1984, 182. sz.; Kat. Langenargen 1984, 132, 5. kép (Maulbertsch); Garas 1984a, 109-110, 5. kép; Fehr-Lemmens 1994, 168, 169; Lemmens 1996, 94; Kat. Budapest 2000, kat. V-18. sz. (Jávor Anna); Dachs 2003, I, 345, kat. 44, II, 100, 609. kép (Leicher?); Galavics 2009, 119-146 (megjelenés alatt). A virtuóz technikával, erőteljes, friss színekkel festett, kisméretű oltárképvázlatot - amelyet korábban Maulbertsch követője, feltételesen Vinzenz Fischer műveként tartottak számon - jó kvalitása okán Garas Klára emelte be Maulbertsch oeuvre-jébe 1984-ben. Gyakori és népszerű magyar témája miatt bizonyos volt, hogy magyarországi megrendelésre készült, de sokáig egy „ismeretlen vagy valószínűleg nem kivitelezett oltárkép" vázlatának tartották. Maulbertsch 1770-es évek eleji műveivel, különösen a győri székesegyház mennyezetképével, illetve annak berlini vázlatával összevetve, Garas Klára az 1772-74 körüli évekre datálta a festményt. Jóllehet Monika Dachs újabban elvitatta Maulbertsch szerzőségét, és kérdőjelesen Felix Ivo Leicher munkájának gondolta, Galavics Géza legfrissebb kutatásai szerint a kép az écsi (Győr-Sopron-Moson megye) római katolikus templom főoltárképének vázlata 1.15.
